Ha külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, érdemes több hetet szánni a szükséges dokumentumok összeállítására, a legtöbb egyetem ugyanis motivációs levelet és ajánlásokat is kér a felvételizőktől. A népszerű célországok közül a legkorábbi jelentkezési határidő január 15. Összegyűjtöttük a dátumokat és a jellemző dokumentumokat.
Lassan a külföldi egyetemeken is indul a felvételi időszak a 2020-ban induló képzésekre: Svédországban és az Egyesült Királyságban január 15. a jelentkezési határidő, kivéve az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemet és az orvosi képzéseket, amelyekre október 15-ig kellett beadni a jelentkezést.
Írországban általában február 1-ig, Dániában pedig március 15-ig kell felvételizni az egyetemekre, főiskolákra. Hollandiában a legtöbb intézményben április 1. vagy május 1. a határidő, Ausztriában június és szeptember között, Németországban pedig július 15-ig kell jelentkezni a képzésekre.
Egyes képzéseken vagy a magánegyetemeken a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét intézményre, illetve szakra érvényes határidőnek is.
Ahhoz, hogy bekerülhessetek valamelyik külföldi egyetemre, nemzetközi nyelvvizsgát kell tennetek: az angol nyelvű képzésekhez szükséges nyelvvizsgatípusokról itt, a német nyelvterületen elvárt bizonyítványokról pedig itt olvashattok.
A nyelvtudást igazoló dokumentum mellett az egyetemek általában kérnek a képzéshez szabott motivációs levelet, önéletrajzot, a korábbi bizonyítványok másolatát, az útlevél vagy a személyi másolatát, illetve ajánlóleveleket a tanáraiktól. A bizonyítványokat, okleveleket hitelesíteni kell, ezért az erre szánt idővel is kalkuláljátok.
A benyújtandó dokumentumok terén eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is. Bizonyos esetekben némelyik bizonyítványt pedig csak a tényleges pályázati határidő lejárta után tudjátok benyújtani, hiszen előfordulhat, hogy a jelentkezési határidő jóval az érettségi előtt van.
A legjobb brit egyetemek friss rangsorát itt, a német intézményekét pedig itt találjátok. Az osztrák top ötről itt olvashattok, a legelőkelőbb helyezést elért holland egyetemek listáját pedig itt nézhetitek meg.
Szívesen tanulnátok külföldön? Ezen az oldalon rengeteg ösztöndíj közül választhattok
Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
