Ezek a világ legjobb egyetemei: a német intézmények listája

Néhány hete tette közzé legújabb felsőoktatási világrangsorát a Times Higher Education: ezúttal azt nézzük meg, melyek a legjobb németországi egyetemek.

  • Eduline

Szeptemberben jelent meg a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) friss világrangsora, amelyben az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció alapján rangsorolták majdnem száz ország 1396 egyetemét. Magyarországról nyolc intézmény került fel a listára.

A legjobb olasz és brit egyetemeket, illetve a vezető osztrák felsőoktatási intézményeket már bemutattuk, most következzen a német lista, tényekkel és érdekességekkel.

1. LMU Munich

A Ludwig-Maximilians-Universität Münchent 1472-ben alapították, ezzel Németország hatodik legrégebbi egyeteme. Az oktatás 18 karon folyik városszerte, a diákok a bölcsészet- és kultúratudományoktól kezdve a jogon, gazdaság- és társadalomtudományon át az orvos- és természettudományig számtalan képzést választhatnak. 2015/2016-ban több mint 50 ezer hallgató tanult az LMU-n, 15 százalékuk külföldről érkezett. KorábbanThomas Mann is itt koptatta az iskolapadot.

2. Technical University of Munich

Az egyetemet 1868-ban alapították Royal Bavarian Polytechnic of Munich néven. Az intézmény természettudományokra specializálódott, itt tanult többek között Carl von Linde, a hűtő, illetve Rudolf Diesel, a dízelmotor feltalálója is. Az egyetemnek három campuson - München mellett Garchingban és Weihenstephanban - több mint 400 épülete, olimpiai parkja és kórháza van, az oktatás pedig 13 tanszéken folyik. 2006 óta az intézményi stratégia a "Vállakozói Egyetem" címszó alatt szerveződik: több mint 800 start-upot alapítottak a diákok és munkatársak. 

3. Heidelberg University

Az 1386-ban alapított Heidelbergi Egyetem Németország legrégebbi felsőoktatási intézménye. Az oktatás 12 karon folyik, a bölcsészettudományoktól az orvosi képzésekig. Az egyetem 30 ezer hallgatójának egyötöde külföldről érkezik: 130 országból jönnek diákok, hogy itt tanulhassanak. Az öregdiákok között olyan jelentős filozófusok vannak, mint Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Max Weber.

4. Humboldt University of Berlin

A Berlini Egyetemet 1810-ben alapították, a Humboldt-fivérek - az alapító Wilhelm és a természettudós Alexander - nevét az intézmény 1949-ben vette fel. A Humboldt kilenc karán körülbelül 32 ezer hallgató tanul, itt volt diák többek között Karl Marx és Friedrich Engels is, Albert Einstein pedig professzorként dolgozott az egyetemen.

5. Charité - Universitätsmedizin Berlin

A Charité az egyik legnagyobb egyetemi kórházi központ Európában. Az orvosi egyetemet 1710-ben alapították a Kelet-Poroszországban kitört pestisjárvány miatt. A száz tanszéken és intézetben körülbelül hétezer hallgató tanul, a külföldi diákok aránya 17 százalék.

Újabb rangsor: két magyar intézmény a világ legjobb informatikai képzést indító egyetemei között

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került be idén a brit Times Higher Education 2020-as informatikai felsőoktatási rangsorába.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.