Mi lesz novemberben? Itt vannak a legfontosabb dátumok és határidők

Milyen határidőkre és dátumokra kell figyelnie ebben a hónapban az érettségizőknek, felvételizőknek, egyetemistáknak? Itt a teljes lista.

  • Eduline

November 5.

Eddig pályázhatnak a Bursa Hungarica ösztöndíjra a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló egyetemisták és utolsó éves középiskolások. A részleteket itt találjátok.

November 7.

Ezen a napon kezdődnek a szóbeli vizsgák az őszi érettségin, az emelt szintűeket november 7. és 11., a középszintű szóbeliket pedig november 18. és 22. között tartják. Itt olvashattok a vizsgák feladatairól és a pontozásról, az őszi érettségiről szóló összes cikkünket pedig itt nézhetitek meg.

November 15.

Eddig lehet jelentkezni a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre a keresztféléves felvételi keretében, a hitelesítés határideje pedig november 20. A keresztféléves felvételiről itt találjátok cikkeinket.

Legkésőbb november 15-én kell igényelnetek a diákhitelt is, hogy december közepén megkapjátok a kölcsönt, a félév kezdetéig visszamenőleg akár 350 ezer forintot. A részleteket itt olvashatjátok.

November 22.

Eddig a napig adott haladékot a kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeléseik teljesítésére, többek között a tanárok, az oktatást segítők, valamint a pályakezdők bérének rendezésére és az óraszám maximalizálására. Ha ez nem történik meg, tüntetést, januárban pedig országos sztrájkot szervezhetnek. Részletek itt.

Mikor kezdődik a vizsgaidőszak? Itt vannak a dátumok

Mikor kezdődnek az őszi félévben a vizsgák és meddig adhatnak számot a tudásukról a diákok? Itt vannak a nagyobb budapesti egyetemek dátumai.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.