Több mint tízezren tesznek vizsgát a pénteken kezdődő őszi érettségi időszakban. Megnéztük, mire számíthatnak azok, akik történelemből adnak számot a tudásukról: részletek a vizsgákról és a pontozásról.
Az írásbelire középszinten 180, emelt szinten 240 perce lesz a vizsgázóknak, összesen 100 pontot lehet szerezni. A szóbeli vizsgára középszinten 15, emelt szinten 20 percet adnak, a felelelért pedig maximum 50 pontot lehet kapni.
Milyen feladatokból áll az írásbeli és a szóbeli vizsga középszinten?
A középszintű írásbelin két feladatsort kaptok, de ti dönthetitek el, milyen sorrendben oldjátok meg őket. 50 pontot kaphattok a 12 egyszerű, rövid választ igénylő feladatra, amelyekben egy forrást (szöveg, kép, diagram stb.) kell értelmeznetek - írja részletesen tájékoztatójában az Oktatási Hivatal.
50 pont jár a szöveges, néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kifejtendő feladatokért. Ebben a feladatsorban két rövid (100-130 szó), egyetemes történelemre vonatkozó feladat, illetve két hosszú (210-260 szó), magyar történelemre vonatkozó feladat szerepel, amelyek közül egyet-egyet kell választanotok, méghozzá úgy, hogy az egyik feladat az 1849 előtti, a másik pedig az 1849 utáni korszakokra vonatkozzon.
A szóbelin témakörönként kettő-négy, összesen 20-22 tétel közül kell húznotok egyet. A feladatok 60%-a a magyar, 40%-a pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik, és az összes feladat fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.
Mire számíthatnak azok, akik emelt szinten vizsgáznak?
Az emelt szintű írásbeli vizsga is két feladatlapból áll: először az elsőt osztják ki, amelyre 100 percet kaptok, és 50 pont jár érte. 12 egyszerű, rövid választ igénylő feladatot kell megoldanotok, amelyekben forrásokat (szöveg, kép, diagram stb.) kell értelmezni.
Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló
Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.
Ha lejárt az idő, ezt a feladatlapot beszedik, és kiosztják a - szintén 50 pontos - másodikat, amelyre 140 percetek lesz. Ez két rövid (110-130 szó), egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, két hosszú (290-340 szó), magyar történelemre vonatkozó feladatot és két komplex feladatot tartalmaz. Egyet-egyet (tehát összesen hármat) kell ezek közül választanotok, úgy, hogy a rövid és a hosszú feladat közül az egyik 1849 előtti, a másik pedig az 1849 utáni korszakokra vonatkozzon. A komplex feladat lehet egy több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatása, azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása vagy két különböző korszak eseményeinek összevetése, amelyet 290-340 szóban kell kifejteni.
A szóbeli vizsgán a témakörönként három-négy, összesen 20-22 tétel közül kell húznotok egyet. A tétel lehet egy kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. A feladatok 60%-a a magyar, 40%-a pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik, és az összes feladat fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
Milyen segédeszközöket használhattok a vizsgákon?
A közép- és emelt szintű írásbelin is használhattok helyesírási szabályzatot, termenként három példányt kell biztosítani a vizsgázóknak.
A történelmi atlaszt a közép- és az emelt szintű írásbelire nektek kell vinnetek, a szóbelin az intézmény biztosítja. Emelt szinten csak az írásbeli második részének megoldásához használhatjátok. Fontos, hogy nem mindegy, milyen atlaszt használtok: itt nézhetitek meg, hogy melyeket fogadják el.
A magyar nyelv és irodalom érettségiről itt olvashattok, a matematikavizsgák részleteit pedig itt találjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
