Érettségi szabályok: idén csak ezeket az atlaszokat vihetitek be a vizsgára

Hamarosan kezdődnek az őszi érettségi vizsgák, itt a szabály, milyen történelmi atlaszt használhattok a vizsgán.

  • Eduline

Október 11-én kezdődik az őszi érettségi - megnéztük, milyen segédeszközöket vihettek magatokkal a vizsgákra, amelyekkel könnyebben megoldhatjátok az írásbeli feladatokat, és a szóbelin is a segítségetekre lehetnek.

A történelmi atlaszt a közép- és az emelt szintű írásbelire nektek kell vinnetek, a szóbelin az intézmény biztosítja. Emelt szinten csak az írásbeli második részének megoldásához használhatjátok.

Érettségi vizsganaptár: az összes fontos dátum egy helyen

Hamarosan kezdődik az őszi érettségi időszak. Összegyűjtöttük, pontosan mikor milyen vizsgára kerül sor, hányadikán kezdődnek a szóbelik és mikor ér véget a szezon. Itt találjátok a vizsganaptárat.

A jogszabályi feltételeknek megfelelő atlaszok az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint:

- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903 (1. kiadás, 2015) ISBN 978-963-682-880-6

- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1 (1. átdolgozott kiadás, 2016) ISBN 978-963-436-002-5

- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2 (1. kiadás, 2017) ISBN 978-963-436-159-6

Ez azt jelenti, hogy a 2019-es őszi érettségin is kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó történelmi atlaszt lehet majd használni.

Ha kíváncsiak vagytok, a többi viszgán milyen legális puskákat vihettek be a terembe, itt minden aktuális infót megnézhettek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.