Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Azok, akik már érettségiztek, nem csak a nyelvvizsgaközpontokban szerzett bizonyítvánnyal teljesíthetik a 2020-as felvételi új követelményét. Mutatjuk a másik utat.
Az idegen nyelvi emelt szintű érettségin elért legalább 60 százalékos eredmény egyenértékű a középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával. Ez akkor is igaz, ha valaki az érettségi megszerzése után jelentkezik nyelvi emelt szintűre. Tehát ha már korábban befejeztétek a középiskolát, de jövőre jelentkeznétek egyetemre, főiskolára, és még nincs nyelvvizsgátok, így is teljesíthetitek a követelményt.
Sőt, az emelt szintű idegen nyelvi érettségi díját - amit akkor kell befizetni, ha az érettségi megszerzése után tesztek újabb vizsgát - is visszaigényelhetitek, ha még nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvvizsga díjához hasonlóan. A részleteket itt találjátok.
A megoldás másik előnye, hogy így a másik alapfeltételt, az emelt szintű érettségit is kipipálhatjátok. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mely tárgyakból tesztek emelt szintű vizsgát - a részleteket itt találjátok.
Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról itt olvashatjátok részletes cikkünket, a 2020-as tavaszi érettségiről pedig itt, a felsőoktatási felvételiről pedig itt találjátok cikkeinket.
Külföldön tanulnátok tovább? Enélkül nem felvételizhettek
Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.