Felvételi 2020: így is megszerezhetitek a kötelező nyelvvizsgát

Azok, akik már érettségiztek, nem csak a nyelvvizsgaközpontokban szerzett bizonyítvánnyal teljesíthetik a 2020-as felvételi új követelményét. Mutatjuk a másik utat.

  • Eduline

Az idegen nyelvi emelt szintű érettségin elért legalább 60 százalékos eredmény egyenértékű a középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával. Ez akkor is igaz, ha valaki az érettségi megszerzése után jelentkezik nyelvi emelt szintűre. Tehát ha már korábban befejeztétek a középiskolát, de jövőre jelentkeznétek egyetemre, főiskolára, és még nincs nyelvvizsgátok, így is teljesíthetitek a követelményt.

Sőt, az emelt szintű idegen nyelvi érettségi díját - amit akkor kell befizetni, ha az érettségi megszerzése után tesztek újabb vizsgát - is visszaigényelhetitek, ha még nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvvizsga díjához hasonlóan. A részleteket itt találjátok.

A megoldás másik előnye, hogy így a másik alapfeltételt, az emelt szintű érettségit is kipipálhatjátok. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mely tárgyakból tesztek emelt szintű vizsgát - a részleteket itt találjátok.

Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról itt olvashatjátok részletes cikkünket, a 2020-as tavaszi érettségiről pedig itt, a felsőoktatási felvételiről pedig itt találjátok cikkeinket.

Külföldön tanulnátok tovább? Enélkül nem felvételizhettek

Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.