Felvételi 2020: pontosan milyen fajta nyelvvizsgával lehet kipipálni a feltételeket?

Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre? Minden nyelvvizsgával lehet teljesíteni a felvételi beugrót? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre?

A felvételi rendeletben az áll, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki

a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és

b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Arról már többször írtunk, hogy a legalább középszintű vizsgákkal lehet csak kipipálni a felvételi követelményeket, illetve az is fontos, hogy komplex nyelvtudásról szóló bizonyítvány kell majd a jelentkezéshez. Az egy- és kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése, illetve a kétnyelvű vizsgák esetében a és közvetítési készségek). A nyelvvizsga értékét azonban nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.

De mit jelent az általános nyelvi vizsga?

Az általános nyelvvizsga a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében méri. Lehet egy- vagy kétnyelvű - írja a Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központ. Ezzel szemben a szaknyelvi nyelvvizsga minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötve, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. Tehát a felvételi követelmény teljesítéséhez - a jelenlegi szabályozás szövege alapján - ez előbbire lesz majd szükségetek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb információkat itt találjátok.

Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?

Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.