Ausztriában vagy Németországban szeretnétek tanulni egyetemistaként? A felvételin általában nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat (legyen az német vagy éppen angol), de nem mindegy, hogy konkrétan melyik típusút szerzitek meg. Itt vannak a részletek a nyelvvizsga követelményeiről.
Ha külföldi felsőoktatási intézménybe felvételiztek majd, jó ha időben utánanéztek, pontosan melyik típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell majd igazolnotok a nyelvtudásotokat. Vannak, akik későn szembesülnek a pontos felvételi követelményekkel, nekik újra le kell nyelvvizsgázniuk a megfelelő vizsgatípusból.
Az egyetemek általában valamelyik nemzetközi, egynyelvű C1-es vizsgát kérik, a legnépszerűbbek a DSH, a TestDaF, de a Goethe Intézet nyelvvizsgáját is elfogadják, ezenkívül a TELC, és az ÖSD is beszámítható - ez utóbbi két nyelvvizsga a leginkább elérhető és gyakran megszervezett vizsgatípus Magyarországon. Annak, hogy pontosan melyik nyelvvizsgá(ka)t fogadják el a jelentkezéshez az alábbiak közül, mindig az adott egyetem honlapján nézzetek utána.
DSH és TestDaF
A DSH (Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) nyelvvizsgát csak külföldi intézményekben tehetitek le, ennek a kiválasztott egyetemek honlapjain (illetve az adott város nyelvvizsgaközpontjában) nézhettek utána. A TestDaF (Test Deutsch als Fremdsprache) nyelvvizsga kifejezetten a németországi továbbtanuláshoz kifejlesztett nyelvvizsga, ezt a fajta bizonyítványt általában minden felsőoktatási intézmény elfogadja. A vizsgát kivételesen Magyarországon is le lehet tenni évente néhány alkalommal, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjában - ennek a vizsgadíja több, mint 65 ezer forint.
Goethe Intézet
A Goethe Intézet nyelvvizsgáit letehetitek többek között Debrecenben, Szegeden és Mosonmagyaróváron is. C1-es nyelvvizsga esetén minden készség mérésénél részenként 40 %-ot kell elérni az államilag elismert bizonyítvány megszerzéséhez. A vizsgadíj 40 ezer forint.
TELC
Az idén májusban visszatért TELC nyelvvizsga elérhető szinte az összeg magyarországi nagyvárosban, a C1-es nyelvvizsga vizsgadíja komplexen 34 ezer forint. A sikeres vizsgához el kell érni a részenkénti 40 %-ot, az összes ponthatárt tekintve pedig a pontok 60 %-át kell teljesíteni.
ÖSD
Az ÖSD (Österreich Institut Budapest) nyelvvizsgát évente 9 alkalommal lehet letenni Magyarországon belül akár Budapesten, Győrben, Sopronban, Pécsen és még jó néhány városban. A C1-es nyelvvizsga díja 41 500 forint.
Brit egyetemen tanulnátok tovább? Ezeket a határidőket jegyezzétek meg
Az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, illetve az orvosi egyetemek képzéseire október 15-ig, a többi intézmény alapképzéseire január 15-ig jelentkezhettek.
Bár egyértelműnek tűnhet, ugyanakkor azok a diákok, akik német nyelvterületre felvételiznek, nem feltétlenül németül fognak tanulni. Az angol nyelvvizsgák közül - ahogyan arról korábban már írtunk - főként a TOEFL, az IELTS, valamint a Cambridge Assessment English típusút szokták elfogadni és beszámítani a felvételin.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
