Őszi érettségi: mikor számít sikeresnek a vizsga?

Hamarosan kezdődik az októberi-novemberi vizsgaidőszak. Hány százalékot kell elérnetek a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgán a ketteshez vagy az ötöshöz?

  • Eduline

A középszintű érettségi vizsgán az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin is legalább 12 százalékot kell szereznetek. Jeles osztályzatot 80 százalékos eredménytől kaphattok.

Emelt szinten a ketteshez szintén 25 százalék kell, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - is el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek. 

A középszintű érettségi százalékai és osztályzatai:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségi százalékai és osztályzatai:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A tárgyak részletes vizsgakövetelményeit, a vizsgák leírását és pontozási szabályait itt, az Oktatási Hivatal honlapján nézhetitek meg, a 2019. október-novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagait pedig itt találjátok. Azt, hogy mely történelmi atlaszokat használhatjátok az őszi vizsgákon, itt nézhetitek meg.

Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 11-től november 22-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 11. és 25. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 7. és 11., a középszintű szóbelik november 18. és 22. között lesznek.

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.