Őszi érettségi: mikor számít sikeresnek a vizsga?

Hamarosan kezdődik az októberi-novemberi vizsgaidőszak. Hány százalékot kell elérnetek a közép-, illetve az emelt szintű érettségi vizsgán a ketteshez vagy az ötöshöz?

  • Eduline

A középszintű érettségi vizsgán az elégséges osztályzathoz legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin is legalább 12 százalékot kell szereznetek. Jeles osztályzatot 80 százalékos eredménytől kaphattok.

Emelt szinten a ketteshez szintén 25 százalék kell, és itt is érvényes az a szabály, hogy külön-külön az írásbelin és a szóbelin - az idegen nyelvi érettségi vizsgán pedig mind az öt vizsgarészből - is el kell érnetek 12 százalékot. Az ötöshöz a pontok 60 százalékát kell megszereznetek. 

A középszintű érettségi százalékai és osztályzatai:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Az emelt szintű érettségi százalékai és osztályzatai:

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A tárgyak részletes vizsgakövetelményeit, a vizsgák leírását és pontozási szabályait itt, az Oktatási Hivatal honlapján nézhetitek meg, a 2019. október-novemberi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagait pedig itt találjátok. Azt, hogy mely történelmi atlaszokat használhatjátok az őszi vizsgákon, itt nézhetitek meg.

Idén az őszi érettségi vizsgaidőszak október 11-től november 22-ig tart. Az írásbeli vizsgákat október 11. és 25. között tartják. Az emelt szintű szóbeli vizsgák november 7. és 11., a középszintű szóbelik november 18. és 22. között lesznek.

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Itt van a vizsganaptár

Mikor kezdődik a 2019-es őszi érettségi? Mikor tartják az írásbeli és a szóbeli vizsgákat? Itt találjátok a vizsganaptárat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.