Összesen 607 hallgató jutott be a Debreceni Egyetem képzéseire a 2019-es pótfelvételin, a legtöbb pótfelvételiző a Gazdaságtudományi Karon kezd ősszel.
A pótfelvételi ponthatárait hétfőn hirdették ki, országosan 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legtöbben a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet választották – írja közleményében a Debreceni Egyetem.
Az intézményt több mint nyolcszázan jelölték meg a 2019-es pótfelvételin, közülük 557-en jutottak be valamelyik képzésre. A szolnoki campus elsőéveseivel együtt – a Neumann János Egyetem szolnoki Gazdálkodási Kara augusztus elsejével olvadt be a Debreceni Egyetembe – a sikeresen pótfelvételizők száma meghaladja a hatszázat.
A legnépszerűbb a Gazdaságtudományi Kar volt, ahová 256 jelentkezőből 200 jutott be, a GTK-t az Állam- és Jogtudományi Kar követi 76, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar 59 új hallgatóval. Alapképzésen 357-en, mesterképzésen 54-en, osztatlan képzésen 48-an, felsőoktatási szakképzésen pedig 99-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől a Debreceni Egyetemen.
A Szolnokra felvettekkel együtt 7420-an jutottak be a Debreceni Egyetem magyar nyelvű képzéseire az általános felsőoktatási felvételin, ez 12 százalékkal haladja meg az előző évi létszámot. Angol nyelvű képzésekre is 10 százalékkal több, 2007 külföldi hallgatót vettek fel. Ehhez hozzáadva a mostani pótfelvételi (607), a korábbi keresztféléves (349) és a doktori képzésre (280) felvettek számát, jóval meghaladja a tízezret a 2019-ben kezdő hallgatók száma.
A 2019-es pótfelvételi ponthatárait itt nézhetitek meg.
Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok a 2019-es pótfelvételin
Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
