Összesen 607 hallgató jutott be a Debreceni Egyetem képzéseire a 2019-es pótfelvételin, a legtöbb pótfelvételiző a Gazdaságtudományi Karon kezd ősszel.
A pótfelvételi ponthatárait hétfőn hirdették ki, országosan 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legtöbben a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet választották – írja közleményében a Debreceni Egyetem.
Az intézményt több mint nyolcszázan jelölték meg a 2019-es pótfelvételin, közülük 557-en jutottak be valamelyik képzésre. A szolnoki campus elsőéveseivel együtt – a Neumann János Egyetem szolnoki Gazdálkodási Kara augusztus elsejével olvadt be a Debreceni Egyetembe – a sikeresen pótfelvételizők száma meghaladja a hatszázat.
A legnépszerűbb a Gazdaságtudományi Kar volt, ahová 256 jelentkezőből 200 jutott be, a GTK-t az Állam- és Jogtudományi Kar követi 76, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar 59 új hallgatóval. Alapképzésen 357-en, mesterképzésen 54-en, osztatlan képzésen 48-an, felsőoktatási szakképzésen pedig 99-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől a Debreceni Egyetemen.
A Szolnokra felvettekkel együtt 7420-an jutottak be a Debreceni Egyetem magyar nyelvű képzéseire az általános felsőoktatási felvételin, ez 12 százalékkal haladja meg az előző évi létszámot. Angol nyelvű képzésekre is 10 százalékkal több, 2007 külföldi hallgatót vettek fel. Ehhez hozzáadva a mostani pótfelvételi (607), a korábbi keresztféléves (349) és a doktori képzésre (280) felvettek számát, jóval meghaladja a tízezret a 2019-ben kezdő hallgatók száma.
A 2019-es pótfelvételi ponthatárait itt nézhetitek meg.
Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok a 2019-es pótfelvételin
Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
