Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.
Az Oktatási Hivatal (OH) közleményében azt írta, hogy augusztus 7-éig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 4453, felsőoktatási szakképzésre 1049, osztatlan képzésre 469, mesterképzésre pedig 450 hallgatót vettek fel. A pótfelvételiben egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.
A legkedveltebb szakok a felvettek száma alapján: gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, gyógypedagógia, pénzügy- és számvitel.
Ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra a 2019-es pótfelvételin
Nyilvánosságra hozták a 2019-es pótfelvételi ponthatárait: itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni az általános felvételi legnépszerűbb alapszakjainak önköltséges formájára.
A most megállapított ponthatárok legalább olyan magasak, mint a július 24-én meghatározottak. Ha többen, illetve jobb felkészültségűek jelentkeztek egy képzésre, mint az általános eljárásban, akkor előfordulhat, hogy a pótfelvételi ponthatára meghaladja az általános eljárásét - írták.
Az Oktatási Hivatal a jelentkezőket a döntésről sms-ben értesíti. A besorolási döntés az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető; erről az OH minden jelentkezőt e-mailben is tájékoztat. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót felsőoktatási intézményüktől kapják majd meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
