Több mint 15 ezer diák műszaki és informatikai képzésekben tanul tovább a felsőoktatásban az idén felvettek közül - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a felsőoktatási alap- és osztatlan műszaki képzésekre felvettek száma idén 9100 közelébe nőtt. Informatikai területen több mint 6400-an folytathatják tanulmányaikat, 2016 óta itt 35 százalékos bővülés mutatható ki a felvételt nyertek számában.
A legtöbb jelentkezőt felvett képzések összes dobogósa, az első tíz helyezett fele mérnöki vagy informatikusi képzés 2019-ben. Az alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjas képzések közül mérnökinformatikusnak vették föl a legtöbb jelentkezőt (2069 főt). Ebben az összevetésben második a gépészmérnöki (1462 fő), harmadik a programtervező informatikusi (1442), ötödik a gazdaságinformatikusi (1227) és hatodik a villamosmérnöki (1073) képzés.
A közlemény szerint a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" című stratégiában kiemelt szakirányok jelen vannak a legmagasabb ponthatárok teljesítésével elérhető képzések élmezőnyében is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki képzése 440 ponttal az első, vegyészmérnöki képzése 418 ponttal a hatodik, de az első tízbe tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem molekuláris bionika mérnöki és a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikusi képzése is. Ha kíváncsiak vagytok, itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2019-es felvételin
A Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakján húzták a legmagasabb ponthatárt a 2019-es felvételin. 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez.
A minisztérium az Oktatási Hivatalon keresztül idén is értesíti a felsőoktatásba felvételt nem nyert jelentkezőket, hogy a középiskola elvégzése után a szakképzés számos területén van lehetőség továbbtanulásra és biztos megélhetést jelentő szakma elsajátítására. Így azok a fiatalok, akik ebben a tanévben nem jutottak be a felsőoktatásba, megtalálhatják helyüket és megalapozhatják jövőbeni elképzeléseik megvalósítását.
Ezek a legnépszerűbb egyetemek: ide került be a legtöbb alap- és osztatlan szakos hallgató
Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén, több mint 5800 hallgató kezdi el tanulmányait ősszel valamelyik képzésen.
A tárca emlékeztet, hogy 2015 óta a felnőttek számára iskolarendszerben a második szakma elsajátítása is ingyenes. A szakképzés után érdeklődők bővebb információkat találhatnak egyebek mellett a képzési kínálatról is a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán és a helyi szakképzési centrumok honlapjain.
A közleményben hangsúlyozzák, az Innovációs és Technológiai Minisztérium határozott célja, hogy a munkaerőpiaci igényekhez igazodva egyre több fiatal kezdje meg tanulmányait és szerezzen diplomát a műszaki és informatikai felsőoktatási képzésekben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
