Több mint 15 ezer diák műszaki és informatikai képzésekben tanul tovább a felsőoktatásban az idén felvettek közül - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a felsőoktatási alap- és osztatlan műszaki képzésekre felvettek száma idén 9100 közelébe nőtt. Informatikai területen több mint 6400-an folytathatják tanulmányaikat, 2016 óta itt 35 százalékos bővülés mutatható ki a felvételt nyertek számában.
A legtöbb jelentkezőt felvett képzések összes dobogósa, az első tíz helyezett fele mérnöki vagy informatikusi képzés 2019-ben. Az alap- és osztatlan, nappali, állami ösztöndíjas képzések közül mérnökinformatikusnak vették föl a legtöbb jelentkezőt (2069 főt). Ebben az összevetésben második a gépészmérnöki (1462 fő), harmadik a programtervező informatikusi (1442), ötödik a gazdaságinformatikusi (1227) és hatodik a villamosmérnöki (1073) képzés.
A közlemény szerint a "Fokozatváltás a felsőoktatásban" című stratégiában kiemelt szakirányok jelen vannak a legmagasabb ponthatárok teljesítésével elérhető képzések élmezőnyében is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki képzése 440 ponttal az első, vegyészmérnöki képzése 418 ponttal a hatodik, de az első tízbe tartozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem molekuláris bionika mérnöki és a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikusi képzése is. Ha kíváncsiak vagytok, itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2019-es felvételin
A Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakján húzták a legmagasabb ponthatárt a 2019-es felvételin. 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez.
A minisztérium az Oktatási Hivatalon keresztül idén is értesíti a felsőoktatásba felvételt nem nyert jelentkezőket, hogy a középiskola elvégzése után a szakképzés számos területén van lehetőség továbbtanulásra és biztos megélhetést jelentő szakma elsajátítására. Így azok a fiatalok, akik ebben a tanévben nem jutottak be a felsőoktatásba, megtalálhatják helyüket és megalapozhatják jövőbeni elképzeléseik megvalósítását.
Ezek a legnépszerűbb egyetemek: ide került be a legtöbb alap- és osztatlan szakos hallgató
Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén, több mint 5800 hallgató kezdi el tanulmányait ősszel valamelyik képzésen.
A tárca emlékeztet, hogy 2015 óta a felnőttek számára iskolarendszerben a második szakma elsajátítása is ingyenes. A szakképzés után érdeklődők bővebb információkat találhatnak egyebek mellett a képzési kínálatról is a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán és a helyi szakképzési centrumok honlapjain.
A közleményben hangsúlyozzák, az Innovációs és Technológiai Minisztérium határozott célja, hogy a munkaerőpiaci igényekhez igazodva egyre több fiatal kezdje meg tanulmányait és szerezzen diplomát a műszaki és informatikai felsőoktatási képzésekben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
