Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2019-es felvételin

A Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakján húzták a legmagasabb ponthatárt a 2019-es felvételin. 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

A legmagasabb ponthatárt idén a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának szolnoki, levelező nemzetközi gazdálkodás szakján húzták: ott 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg. Ugyanez volt a limit a Nyíregyházi Egyetem levelező, állami ösztöndíjas turizmus-vendéglátás alapképzésén.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE biológia-kémia tanári szakpárján is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

KépzésPonthatár
NJE GTK nemzetközi gazdálkodás (levelező, Szolnok)478
PPKE BTK történelem476
NYE turizmus-vendéglátás (levelező)476
ELTE TKK német-francia tanári475
ELTE TKK történelem-latin tanári475
ELTE TKK matematika-orosz tanári475
ELTE TKK történelem-spanyol tanári472
ELTE TKK biológia-kémia tanári471
ELTE TKK informatika-spanyol tanári470
EHE hittanár-nevelőtanár, történelem és állampolgári ismeretek tanára468

Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.