Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2019-es felvételin

A Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakján húzták a legmagasabb ponthatárt a 2019-es felvételin. 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

A legmagasabb ponthatárt idén a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának szolnoki, levelező nemzetközi gazdálkodás szakján húzták: ott 478 pont volt a limit. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg. Ugyanez volt a limit a Nyíregyházi Egyetem levelező, állami ösztöndíjas turizmus-vendéglátás alapképzésén.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE biológia-kémia tanári szakpárján is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

KépzésPonthatár
NJE GTK nemzetközi gazdálkodás (levelező, Szolnok)478
PPKE BTK történelem476
NYE turizmus-vendéglátás (levelező)476
ELTE TKK német-francia tanári475
ELTE TKK történelem-latin tanári475
ELTE TKK matematika-orosz tanári475
ELTE TKK történelem-spanyol tanári472
ELTE TKK biológia-kémia tanári471
ELTE TKK informatika-spanyol tanári470
EHE hittanár-nevelőtanár, történelem és állampolgári ismeretek tanára468

Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.