Ehhez a szakhoz kellett a legtöbb pont a Corvinuson: itt vannak az első infók

Összesen 3484-en jutottak be a Budapesti Corvinus Egyetem magyar és angol nyelvű képzéseire – a tavalyinál többen kezdhetik meg a tanulmányaikat, és többen szereztek állami ösztöndíjas helyet. A legmagasabb corvinusos ponthatár a nemzetközi gazdálkodás alapszakon született: 465 pont kellett a sikeres felvételihez.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

A nappali, állami ösztöndíjjal támogatott alapszakokra 421 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 374 feletti a jelentkezők pontátlaga. „Hét képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladja, míg további 12 képzésen 440 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol nyelven) szakokra vett fel hallgatókat az intézmény” – olvasható a Corvinus közleményében.

Hányan kerültek be a Corvinusra?

A Corvinus képzéseire összesen 20121 jelentkezés érkezett, ezekből 5813 volt első helyes. A felvételi eredmények alapján 3484 hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetem 2019 szeptemberben induló képzésein angol és magyar nyelven. A felvettek közül 2507-en alapképzésre, 914-en mesterképzésre, 63-an pedig osztatlan képzésre iratkozhatnak be. Az új hallgatók közül ősszel 2835-en támogatottként (a tavalyinál közel háromszázzal többen), 649-en pedig önköltségesként (tavalyhoz képest kétszázharmincegy fővel kevesebben) kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legtöbb felvételizőt a Gazdálkodástudományi Kar vette fel: 2449 elsőéves kezd a szakokon. A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar 738 fővel, míg a Közgazdaságtudományi Kar 297 fővel indíthatja el képzéseit 2019 őszétől. Az intézmény közleménye kiemeli: a BCE székesfehérvári campusának hét alap- és négy mesterképzésén is többen tanulnak majd ősztől, és pótfelvételit is hirdetnek.

A legtöbb felvételiző idén is a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdheti meg 462 átlagpontszámmal a tanulmányait (500 fő). Szintén népszerű szak a pénzügy-számvitel (338 fő) és a gazdaságinformatika (347 fő). A Közgazdaságtudományi Kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakjára idén 64%-kal több hallgatót vettek fel, mint 2018-ban. Az alkalmazott közgazdaságtan szak esetében így is az állami ösztöndíjhoz 400 pontra volt szükség a bejutáshoz.

A nemzetközi gazdálkodás alapszak követelte idén is a legtöbb pontot a jelentkezőktől. Immár évek óta 450 pont feletti a bejutási küszöb, idén 465 pont kellett a sikeres felvételihez. A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar alapszakjaira támogatott formában csak 443 pont feletti átlagponttal lehetett bekerülni.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.