Ezek a legnépszerűbb orvosképzések: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb orvosi képzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Minden fontos ponthatár és statisztika, amit az idei eredmények előtt érdemes átnézni.

  • Eduline

Összesen 11 549 felvételiző választana valamilyen orvosi képzést, 9 064-en első helyen jelöltek meg a következő táblázatban szereplő szakok egyikét. 8 474 felvételi jelentkezés érkezett idén államilag támogatott képzésre - a Felvi statisztikái alapján mutatjuk az orvosi szakokra vonatkozó számokat.

Idén az ápolás és betegellátás a legnépszerűbb orvosi alapképzés a felvételi statisztikái alapján, 5619-en jelölték meg a jelentkezési lapon. A képzési terület második legnépszerűbb szakja az általános orvos osztatlan mesterképzése 2873 jelentkezővel.

KépzésJelentkezők száma 2019Ponthatárok 2018Felvettek száma 2018
ápolás és betegellátás5619

DE:280 SZTE:299 S

E:320

2104
általános orvos (O)2873

SE:441 PTE:418 

DE:423

1029

egészségügyi gondozás

és prevenció

1703SZTE:282 SE:302513
fogorvos (O)1401

SE:434  PTE:418

DE:420

265
gyógyszerész (O)1255

PTE:385  DE:385 

SE:392

397

Az orvosi diagnosztikai analitikus szakra 1017-en, az egészségügyi szervezőre pedig 741-en jelentkeztek idén.

Melyik bölcsészképzésre lesz a legnehezebb bekerülni? Pontok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb bölcsészképzéseken? És hányan jelentkeztek idén? Megnézhetitek, hogyan alakult a felvételizők helyzete az előző évben, és hogy idén mire számíthattok.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.