Milyen ösztöndíjakra, támogatásokra pályázhattok hallgatóként? 4. rész: Bursa Hungarica

Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Negyedik rész: Bursa Hungarica.

  • Eduline

Mivel az elsőéves hallgatóként még nem kaphattok tanulmányi ösztöndíjat, így első körben más lehetőségeket kell találnotok. Korábban írtunk már a szoctámról, a Klebersberg-ösztöndíjról és a rendkívüli szoctámról. Most arról olvashattok, mi a Bursa Hungarica, és pontosan kik vehetik igénybe.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer, ahogyan az a nevében is benne van, két forrásból jön létre: felsőoktatási és önkormányzati részről. Adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében megállapított szociális ösztöndíjból áll.

Milyen ösztöndíjakra, támogatásokra pályázhattok hallgatóként? 3. rész: rendkívüli szociális támogatás

Szeptemberben kezditek az egyetemet, főiskolát, de nem tudjátok, milyen támogatásokra és ösztöndíjakra pályázhattok? Cikksorozatunkban ezeket vesszük sorra. Harmadik rész: rendkívüli szociális támogatás.

A szociális helyzet

Azok a hallgatók pályázhatnak, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat támogatásban részesített, továbbá teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulnak. A megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a tanulmányi eredmény tehát nem mérvadó.

Az intézményi és felsőoktatási ösztöndíjrész havi egy főre jutó összege megegyezik- ezt az oktatásért felelős miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé, amely általában maximum ötezer-ötezer forint szokott lenni. Az ösztöndíj egy teljes évre szól, amelynek kiutalás márciusban (tavaszi félév) és októberben (őszi félév) kezdődik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.