Felvételizők, figyelem! Ezeket az infókat kell megadnotok, hogy megkapjátok a többletpontokat

Meddig tart az idei hiánypótlás? Hányadikáig tölthetitek fel a nyelvvizsga-bizonyítványotokat a felvételihez, és milyen adatokra lesz szükségetek?

  • Eduline

A 2019-es felvételin július 12-ig tart a hiánypótlás, vagyis eddig kell feltöltenetek az E-felvételi rendszerbe a hiányzó dokumentumokat. Ez a nyelvvizsga-bizonyítványok igazolására is vonatkozik.

A sikeres nyelvvizsgáért általában – a vizsgától számítva – 60 napon belül adják ki a bizonyítványt, vagyis arra érdemes ügyelni, hogy aki júniusban tervez nyelvvizsgázni, annak már nem biztos, hogy megérkezik a bizonyítványa a hiánypótlási időszak végéig.

A Felvi tájékoztatója arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2003. január 1. után megszerzett nyelvvizsgák esetében nem kell feltölteni a nyelvvizsga másolatát az E-felvételi rendszerbe. A dokumentumok helyett elegendő megadni a nyelvvizsga adatait – vagyis a nyelvvizsga nyelvét, fokát, típusát, bizonyítvány számát, anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. A nyelvvizsgák hitelességének ellenőrzése a nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy aki külön szóbeli és írásbeli bizonyítvánnyal is rendelkezik, annak két külön sorban kell rögzítenie a nyelvvizsga-bizonyítványok adatait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde