Ennyi ponttal lehetett az előző években bekerülni az egyetemekre

Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amelyre februárban jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait.

  • Eduline

Idén várhatóan július 24-én fogják kihirdetni a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzések felvételi ponthatárait. Addig is megnézhetitek a korábbi évek ponthatárait.

A tavalyi felvételi ponthatárait itt tudjátok elérni. A 2017-es ponthatárokról itt, a 2016-os pontokról pedig itt tájékozódhattok. Ezeken az oldalakon természetesen a korábbi, 2016 előtti felvételi ponthatárokat is eléritek.

Fontos: idén is összesen negyven alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezekre a szakokra csak akkor kerülhettek be államilag támogatott képzésre, ha eléritek a meghirdetett ponthatárt. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a pontok csak irányadóak, ugyanis a korábbi években is előfordult már olyan, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján módosították a ponthatárokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.