Ilyen feladatokat kaptak a ma érettségizők biológiából: témák és szabályok egy helyen

Milyen feladatokat kaptak a középszinten érettségizők a mai biológia írásbelin? Mennyi idejük van és mire kapnak pontokat? Minden fontos információ egy helyen.

  • Eduline

Milyen az írásbeli vizsga a középszintű érettségin?

A biológiaérettségin középszinten összesen 150 pontot érhetnek el az érettségizők (100 pontot az írásbelin, 50 pontot pedig a szóbelin). Az írásbeli vizsgára összesn 120 percük van, ami alatt egy 6-12 feladatból álló feladatsort (összesen 80 részfeladattal) kell kitöltenetek.

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az

alábbiakra helyezi a hangsúlyt:
  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése,

    azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések

    levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés

    felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása

    magyarázatokban.

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. Az általatok elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjátok meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni - teszi hozzá az Oktatási Hivatal tájékoztatója.

Milyen lesz a szóbeli vizsga?

A szóbeli vizsga már jóval komplexebb, az 50 pont a következőképpen oszlik el feladatonként: 20 pontot kaphattok a projektmunkátokra vagy a gyakorlati feladatotokra, 25 pont járhat egy téma kifejtésére (vagyis a kihúzott tétel feleletére), és 5 pontot szerezhettek mindkét feladat felépítésére és a nyelvi kifejezőkészségre. A szóbeli vizsgára egyébként 15 percetek lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.