„Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat” – mondta az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű magyarérettségi feladatsoráról. Az ELTE Radnóti-gimnáziumának vezetőtanára úgy véli, a két műelemzési feladat közül a novellaelemzés volt a könnyebb, a két ismert szerző – József Attila és Radnóti Miklós – versének összehasonlítása komolyabb kihívást jelenthet a diákoknak.
„A játékról szóló szöveg megfelelő, világos, a bekezdések nagyon tisztán egy-egy témát fejtenek ki, emiatt a szöveget jól lehet kezelni, jól lehet benne visszakeresni” – mondta a szövegértési feladatsorról az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, kiemelve azt is: egy-két feladatban voltak apró instrukciós hibák, például az első feladatban is, „ez azért szerencsétlen dolog, mert az első feladatnak olyannak kell lennie, amit a diák könnyűnek érez”.
Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.
Az első feladat A) részében például nem jelzi a feladat, hogy mit is jelent a kis a) és a kis b), ha vázlatpontokat, akkor túl sok az erre adott vonalazott hely. A feladat B) részében pedig nehéz megadni a játék tág értelmezését, mivel az a bázisszövegben sincs rendesen meghatározva. A negyedik feladatban is van egy problémás pont a játék jellemzői közül a háromnak kikövetkeztethető az ellentéte, a negyediknél ugyanez a következtetés tévedéshez vezet. A játék szabad akarattal választott, a munka nem – ilyen egy jó ellentétpára . Az azonban nem ugaz, hogy a játék tér- és időbeli meghatározottságával szemben a munka vagy a rítus ne lenne térben és időben meghatározott. „A hatodik és a hetedik feladat nehéz, ezeknek a megoldásához magasabb szintű elvonatkoztatási készségre volt szükség, a diákok egy része ezeket a feladatokat valószínűleg nem tudta jól megoldani. Ez nem baj, mert a feladatsornak valamennyire szórnia kell, és ha nincsenek benne nehéz feladatok, akkor ezt a szerepét nem tölti be” – magyarázta Arató László.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés kiemelkedő, érdekes feladat volt. „Az érvelés témája – a szinkronizált/feliratozott filmek – izgalmas téma, itt állást kell foglalni és azt három-öt érvvel alátámasztani. Korrekt, érdekes feladatról van szó. A gyakorlati szövegalkotás is ilyen, az instrukció sem hagyja magára a diákot, hanem kiemeli, hogy a levélnek tartalmaznia kell a helyzet ismertetését, illetve jól megfogalmazott kérdéseket, amelyekre a levélíró a jegyzőtől válaszokat vár” – mondta.
Mándy Iván, József Attila és Radnóti Miklós
Arató László úgy véli, idén a novellaelemzés volt a könnyebb a középszintű írásbeli második részének két feladata közül. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Mándy Iván Nyaralás című novelláját kellett értelmezni, a megadott szempontokat – anya és fia kapcsolatának jellemző vonásai, az elbeszélésmód milyen sajátosságokkal, poétikai megoldásokkal fejezi ki a kapcsolati jellemzőket, a családi viszonyokra is ható társadalmi légkört – jónak tartja. „Ki kellett emelni a homály, a néha láthatatlan forrású hangok dominanciáját, a nagy csendben riasztóan hangosnak tűnő apró zajokat a távolság-közelség szerepét, a sötétség-világosság ellentétet. Ezek fejezik ki a fiú és az anya közötti távolságot. Ez egy nagyon szép novella, egy érzékeny olvasó kiválóan tudja elemezni” – mondta.
Kiemelte azt is: a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket”, így került a diákok számára ismeretlen Mándy Iván egy novellája a két közismert és népszerű költő – József Attila és Radnóti Miklós – egy-egy ismertebb versével párba.
Arató László úgy véli, jóindulatú döntés volt, hogy József Attila az egyik szerző, hiszen az ő életművét a középiskola utolsó évében tanulják a diákok, ugyanakkor a két vers összehasonlítása nem volt könnyű feladat. „A három megadott szempont sorrendje nem biztos, hogy szerencsés, az első ugyanis arra kéri az érettségizőket, hogy hasonlítsák össze a két mű szerkezeti jellemzőit. Azzal segíteni lehetett volna a diákoknak, ha az első utasítás arra szólít fel, hogy a két vers hangulatát megteremtő nyelvi tényezőket vessék össze először, hiszen üvöltően különbözik hangulatában a két vers” - magyarázta.
„József Attila kamaszos hangú, hetyke, tavaszias, csengő-bongó, lendületes vers. Míg a Radnóti-mű egy aggódó férfi baljós jeleket látó verse, ennek megfelelően például hosszabbak a sorok k, sok benne a jambikus ritmust trocheusokkal megzavaró döccenő, ez József Attila sodró zeneiségével szemben feltűnő. Közös motívum a halál, de míg József Attilánál ez csak a vers legvégén, csattanóként jelenik meg, Radnótinál az egész művet áthatja. A kert és a külvilág viszonyára is ki kellett térni: míg József Attila kertje vidám, addig Radnótié tele van félelemmel, aggodalommal, a biztonság hiányát jeleníti meg” – sorolt néhány szempontot, hozzátéve: a két művet nagyon jól össze lehetett hasonlítani, bár nagyon különböznek egymástól.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
