Ilyen lesz a 2019-es magyarérettségi: négy óra munka vár a diákokra

Ma reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Itt találjátok a részleteket a feladatsorokról, az írásbeli után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal.

  • Eduline

Az első feladatlap középszinten: szövegértés és érvelés/gyakorlati szövegalkotás

A középszintű vizsgát választó diákoknak összesen 240 percük lesz a feladatok megoldására. Először az első feladatlapot kapják meg, amelyen egy szövegértési feladatsort és egy érvelést/gyakorlati szövegalkotási feladatot találnak, erre 90 percet kapnak – az idő leteltével a felügyelő tanár összegyűjti a dolgozatokat.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

A szövegértési feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk.

Az első feladatlap második részében a vizsgázók egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladatot oldanak meg – a kettő közül csak egyet kell választaniuk. Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben. Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választja, annak a megadott műfajban, témában kell szöveget írnia (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást stb.), szinten 120-200 szó terjedelemben.

Hogyan írjunk jó érvelést a középszintű magyarérettségin?

Hogyan érdemes nekikezdeni az érvelési szöveg megírásának a középszintű magyarérettségin? Erről kérdeztük a fővárosi Szent István Gimnázium szaktanárát.

A második feladatlap: műértelmezés

Kilencven perc után az első feladatlapot beszedik a javítók, és kiosztják a másik feladatsort, amely két feladatot tartalmaz, ezek közül a diákoknak egyet kell választaniuk.

Egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatását

vagy

két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító értelmezése.

Magyarérettségire készültök? Figyelem, nem csak novellaelemzés lehet

Jövő hétfőn a magyarvizsgával kezdődik a 2019-es érettségi időszak legfontosabb hete. A középszintű írásbeli második részében egy műértelmező és egy összehasonlító műértelmező szövegalkotási feladatot kapnak a diákok. A legtöbben novellaelemzésre készülnek, pedig az elmúlt években előfordult, hogy más műfajú szöveget kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

„Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Bármelyiket is választják a diákok a két feladat közül, egy 400-800 szavas szöveget kell alkotniuk.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Milyenek a pontozási szabályok a középszintű magyarérettségin?

A szövegértési feladatsorral maximum 40 pontot szerezhetnek a középszinten érettségizők, míg az első rész szövegalkotási feladatával (érvelés/gyakorlati szövegalkotás) legfeljebb 10 pontot.

A második rész műértelmező feladatát a következőképpen pontozzák:

Tartalmi minőség: maximum 25 pont

Nyelvi minőség – szövegszerkezet: 5 pont

Nyelvi minőség – nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 10 pont

A helyesírásra maximum 8 pontot, az írásképre 2 pontot lehet kapni.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.