Ilyen volt az emelt szintű magyarérettségi a diákok szerint: "jobban jártunk mint a középszinten vizsgázók"

Milyen volt az emelt szintű magyar érettségi? Diákok számolnak be a feladatokról és tapasztalataikról.

  • Eduline

Az idei emelt szintű magyar érettségin a feladattípusok nagyrészt hasonlítottak az előző évek feladataihoz a megkérdezettek diákok szerint. József Attila nem csak a közép-, az emelt szintű feladatsorban is visszaköszönt. Mártonfi Attila Számítógép és írói szótár cikkéről szólt a feladatsor szövegértés része, amelyben József Attila írói szókészlete és szótára volt terítéken. "Könnyű szöveg volt, mivel nem volt unalmas, a szöveghez kapcsolódó feladatok is jól mentek" - mondta az Eduline-nak az egyik emelt szinten érettségiző diák.

A diákoknak 240 percük volt az emelt szintű magyarérettségi megírására. Összesen 100 pontot érhetnek el, 40 pontot kaphatnak a szövegértésre, 50 pontot a szövegalkotási feladatokra. Ezentúl 8 pont járhat a helyesírásra, 2 pont pedig az írásképre.

Ezek a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai

Az Oktatási Hivatal közzétette a tegnapi emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldókulcsát. Itt nézhetitek meg, a helyes válaszokat.

A műértelmező szövegalkotás, valamint a reflektáló szöveg is egy-egy aktuális eseményhez és műhöz kapcsolódott. Előbbiben Tandori Dezső Semmi kéz című versét kellett elemeznie az érettségizőknek, a reflektáló szövegben pedig Bob Dylan megosztó irodalmi Nobel-díjáról kellett véleményt megfogalmazni.

A műértelmező szövegalkotással kezdetben meggyűlt a baja az egyik általunk megkérdezett diáknak: "első olvasásra teljesen leblokkoltam, de mire többször végigértem a szövegen, rájöttem, hogy miről fogok írni, utána már könnyen ment" - mondta egy érettségiző diák, hozzátéve: "összességében szerintem jobban jártunk mint a középszinten vizsgázók, közelebb állt hozzánk mindegyik feladattípus, és az idő is bőven elég volt rá".

Itt van a 2019-es magyarérettségi szövegértési feladatsorának megoldása.

Magyarérettségi: hogyan kellett megoldani az érveléses feladatot?

Itt van a középszintű magyarérettségi gyakorlati szövegalkotás feladatrészének megoldása.

Itt nézhetitek meg az összehasonlító elemzés megoldását.

Itt van a középszintű magyarérettségi műelemző feladatának megoldási javaslata. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.