"A szövegértés nem volt egyszerű, az érvelés ajándék téma volt"

Milyen volt a középszintű magyarérettségi? Az Eduline-olvasók szerint volt már ennél nehezebb feladatsor. A következőkben elolvashatjátok a diákok véleményét.

  • Eduline

A rémhírek ellenére szerintem a szövegértés nem volt nehéz. Én a hivatalos levelet válaszottam, amire egy kis gyakorlással úgy gondolom, fel lehetett készülni. Harmadik feladatként a novellaelemzést választottam, amivel vannak fenntartásaim, de összességében úgy gondolom, hogy volt már ennél nehezebb magyar feladatsor.

Szerintem és az osztályom szerint is jó feladatok voltak, ami nehézséget okozott az a táblázatos feladat a szövegértésben.

A szövegértés nem volt egyszerű, de odafigyelve én mindenhova tudtam írni (kérdés, hogy jó-e amit írtam, de szerintem jó). Utána érvelést választottam, az ajándék téma volt. Második részben a novellát csináltam szerintem az sem volt egyszerű, de nehéz sem, remélem jó lesz. Első résznél páran mondták, hogy kevés volt az idő, én éppen be tudtam fejezni, talán 5 perccel előbb.

A szövegértés sok olyan kérdést tartalmazott, amelyeket nehezen lehetett értelmezni. Az érvelés könnyű volt, a gyakorlati szövegalkotás is. A verselemzés sem volt nehéz, két ismert író versét kellett elemezni. A novellaelemzés is megoldható volt.

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.