Milyen volt a középszintű magyarérettségi? Az Eduline-olvasók szerint volt már ennél nehezebb feladatsor. A következőkben elolvashatjátok a diákok véleményét.
A rémhírek ellenére szerintem a szövegértés nem volt nehéz. Én a hivatalos levelet válaszottam, amire egy kis gyakorlással úgy gondolom, fel lehetett készülni. Harmadik feladatként a novellaelemzést választottam, amivel vannak fenntartásaim, de összességében úgy gondolom, hogy volt már ennél nehezebb magyar feladatsor.
Szerintem és az osztályom szerint is jó feladatok voltak, ami nehézséget okozott az a táblázatos feladat a szövegértésben.
A szövegértés nem volt egyszerű, de odafigyelve én mindenhova tudtam írni (kérdés, hogy jó-e amit írtam, de szerintem jó). Utána érvelést választottam, az ajándék téma volt. Második részben a novellát csináltam szerintem az sem volt egyszerű, de nehéz sem, remélem jó lesz. Első résznél páran mondták, hogy kevés volt az idő, én éppen be tudtam fejezni, talán 5 perccel előbb.
A szövegértés sok olyan kérdést tartalmazott, amelyeket nehezen lehetett értelmezni. Az érvelés könnyű volt, a gyakorlati szövegalkotás is. A verselemzés sem volt nehéz, két ismert író versét kellett elemezni. A novellaelemzés is megoldható volt.
Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
