Kezdődik az érettségi, 111 ezren vizsgáznak a következő hetekben

Pénteken a horvát, a német, a román, a szerb és a szlovák nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődik a 2018/2019-es tanév május-júniusi érettségi időszaka. Az idén 1158 helyszínen várhatóan mintegy 111 100-an adnak számot tudásukról.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a vizsgákat május 3. és június 28. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3149 érettségi vizsgabizottság működik közre. Az írásbeliket május 3. és 24., az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13., a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják.

Az érettségizők közül mintegy 71 400 végzős középiskolás ebben az időszakban tesz vizsgát hagyományos értelemben. Rajtuk kívül - élve az érettségi vizsgarendszer lehetőségeivel - mintegy 39 700-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú vizsgát. 

A jelentkezők összesen várhatóan csaknem 395 000 vizsgát tesznek: mintegy 43 300-at emelt szinten, 351 700-at pedig középszinten.

A diákok választásai alapján - az idegen nyelven teljesítendő tárgyakat külön számolva - 175 tárgyból tesznek középszintű, 96-ból emelt szintű érettségit. Csak azokból a tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.

Ez a legfontosabb tanács a matekérettségi előtt: az idő elég lesz, ne pánikolj

A középszinten vizsgázóknak elegendő szokott lenni a 180 perc a feladatok megoldására - véli a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki szerint így is könnyen el lehet fáradni az írásbeli végére, úgyhogy vizet és szőlőcukrot érdemes vinni a vizsgára.

A közleményben kitértek arra is: ebben a vizsgaidőszakban rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára jelentkezhettek az érettségizők. Rendes vizsgából lesz a legtöbb: az érettségizők 342 600 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 87 százaléka). A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 28 400 előrehozott vizsgára készülhetnek (a vizsgák 7 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 12 100 ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgára jelentkeztek (a vizsgák 3 százaléka). A szintemelő vizsgák száma 8100 (a vizsgák 2 százaléka): ezt a típust azok választották, akik az adott tárgyból már rendelkeznek középszintű eredménnyel, és most magasabb szinten is megmérettetik magukat.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.