Magyarérettségire készültök? Figyelem, nem csak novellaelemzés lehet

Jövő hétfőn a magyarvizsgával kezdődik a 2019-es érettségi időszak legfontosabb hete. A középszintű írásbeli második részében egy műértelmező és egy összehasonlító műértelmező szövegalkotási feladatot kapnak a diákok. A legtöbben novellaelemzésre készülnek, pedig az elmúlt években előfordult, hogy más műfajú szöveget kaptak a magyarból középszinten érettségizők.

  • Eduline

A „feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete” – hívja fel az érettségizők figyelmét az Oktatási Hivatal. Az elmúlt években volt már arra példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezniük a diákoknak.

Milyenek a pontozási szabályok a középszintű magyarérettségin?

Hány pontot kaptok a középszintű magyarérettségin a helyesírásért és az írásképért? Összesen hány pontot szerezhettek az írásbeli vizsgán?

Korábban elemezni kellett például Arany János Tetemre hívás című balladáját, 2006-ban Márai Sándor Halotti beszéd című versét, 2013 őszén Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét, tavaly pedig Balázs Béla Mosolygó Tündér Ilona modern meséjét.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Ezért, aki nem szeretne sok pontot veszíteni a vizsgán, annak érdemes a novella mellett más műfajok elemzési szempontjait is átnézni a magyarérettségi előtt.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.