Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin

Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra – ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.

  • Eduline

„A szöveges feladatokra mindig szöveges választ kell írni, azért ugyanis a legtöbb esetben pont jár” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője, hozzátéve: akkor is érdemes szöveges választ írni, ha az érettségiző tudja, hogy rossz a végeredmény, mert a számolás menetétől függetlenül az egy pontot ér.

„Érdemes tudni azt is, hogy sok esetben a végeredmény ellenőrzésére is plusz egy pontot kapnak a vizsgázók, illetve az ábráért is járnak pontok. Ha sík-, tér- vagy koordinátageometriai feladatról van szó, akkor elengedhetetlen az ábra, arra még akkor is kapnak pontot, ha nem arányos. Vagyis ha például egy háromszögről van szó, célszerű egy háromszöget rajzolni – nemcsak a pontszám miatt, hanem azért is, mert az a vizsgázónak is segít a feladat megértésében” – mondja Szabó Máté.

Szöveges feladatok: miért nem szeretik a diákok?

Az SG szekcióvezetője szerint a szöveges feladatoktól általában tartanak a diákok, mert olykor-olykor gondot jelent kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell. „Ha tényleg hosszú a szöveg, érdemes valamilyen színnel aláhúzni azokat az adatokat, amelyek biztosan fontosak, és utána azokat kiírni, mert később ezekből kell majd dolgozni. Ezzel értékes perceket spórolhatnak meg az érettségizők, az így felszabaduló idő jól jön a vizsga végén az ellenőrzéshez” – mondja.

Próbaérettségi matekból: átmennétek a vizsgán, ha ma lenne?

Szombaton írták meg matekból a közép- és emelt szintű próbaérettségit azok, akik részt vettek a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének próbaérettségi napján. Ha lemaradtatok róla, most megtudhatjátok, hol álltok a felkészülésben.

Szabó Máté szerint azok a diákok tudják gyorsan megoldani a szöveges feladatokat, akik sok ilyen matekpéldával találkoztak már, sokat gyakorolták ezeket, rutint szereztek. „Fontos, hogy a feladat leírásának a végét is elolvassák, mert nem mindegy, hogy egészre kerekítve kérik-e a végeredményt, vagy például centiméterben vagy méterben kell-e megadni a megoldást. Ilyen apró csavarokat el szoktak rejteni a feladatokban, amit nem biztos, hogy észreveszünk, ha nem olvassuk végig figyelmesen a leírást” – magyarázza.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.