Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin

Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra – ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.

  • Eduline

„A szöveges feladatokra mindig szöveges választ kell írni, azért ugyanis a legtöbb esetben pont jár” – mondja Szabó Máté, az SG Matematika Szekciójának vezetője, hozzátéve: akkor is érdemes szöveges választ írni, ha az érettségiző tudja, hogy rossz a végeredmény, mert a számolás menetétől függetlenül az egy pontot ér.

„Érdemes tudni azt is, hogy sok esetben a végeredmény ellenőrzésére is plusz egy pontot kapnak a vizsgázók, illetve az ábráért is járnak pontok. Ha sík-, tér- vagy koordinátageometriai feladatról van szó, akkor elengedhetetlen az ábra, arra még akkor is kapnak pontot, ha nem arányos. Vagyis ha például egy háromszögről van szó, célszerű egy háromszöget rajzolni – nemcsak a pontszám miatt, hanem azért is, mert az a vizsgázónak is segít a feladat megértésében” – mondja Szabó Máté.

Szöveges feladatok: miért nem szeretik a diákok?

Az SG szekcióvezetője szerint a szöveges feladatoktól általában tartanak a diákok, mert olykor-olykor gondot jelent kimazsolázni a szövegből azokat az adatokat, amelyekkel számolni kell. „Ha tényleg hosszú a szöveg, érdemes valamilyen színnel aláhúzni azokat az adatokat, amelyek biztosan fontosak, és utána azokat kiírni, mert később ezekből kell majd dolgozni. Ezzel értékes perceket spórolhatnak meg az érettségizők, az így felszabaduló idő jól jön a vizsga végén az ellenőrzéshez” – mondja.

Próbaérettségi matekból: átmennétek a vizsgán, ha ma lenne?

Szombaton írták meg matekból a közép- és emelt szintű próbaérettségit azok, akik részt vettek a Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének próbaérettségi napján. Ha lemaradtatok róla, most megtudhatjátok, hol álltok a felkészülésben.

Szabó Máté szerint azok a diákok tudják gyorsan megoldani a szöveges feladatokat, akik sok ilyen matekpéldával találkoztak már, sokat gyakorolták ezeket, rutint szereztek. „Fontos, hogy a feladat leírásának a végét is elolvassák, mert nem mindegy, hogy egészre kerekítve kérik-e a végeredményt, vagy például centiméterben vagy méterben kell-e megadni a megoldást. Ilyen apró csavarokat el szoktak rejteni a feladatokban, amit nem biztos, hogy észreveszünk, ha nem olvassuk végig figyelmesen a leírást” – magyarázza.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.