Érettségizők, figyelem! Ennyi pontot szerezhettek tantárgyanként a vizsgán

Hány pontot érhettek el a főtárgyakból az érettségin? Mekkora különbség van a pontozásban középszint és emelt szint között? Mutatjuk, hogy hány pontot szerezhettek egyes vizsgatárgyakból, valamint hogy ezek milyen érdemjegyeknek felelnek meg.

  • Eduline

Magyar nyelv és irodalom

Középszinten az érettségi feladatsorért összesen 100 pontot kaphattok: az első feladatlapon (szövegértés, érvelés) 50 pontot érhettek el, a másodikon (műértelmezés, összehasonlítás)pedig 40 pontot. A maradék 10 pontot pedig a helyesírásra (8 pont), és az írásképre (2 pontot) kaphatjátok. A szóbeli vizsgán 50 pontot lehet elérni: 10 pont a magyar nyelvi tétel, 25 pont az irodalmi tétel, 15 pont pedig a kifejtés nyelvi minőségéért járhat. Az emelt szintű vizsgára ugyanez a pontozás érvényes.

Történelem

A történelemérettségi középszintű írásbeli feladatsorával összesen 100 pontot szerezhettek, egységesen 50-50 pontot az első és a második részért. A szóbeli feleletetekre 50 pontot kaphattok - ugyanígy emelt szinten is.

Matematika

A középszintű matematikai feladatsorra összesen 100 pontot kaphattok az érettségin: 30 pontot az első, 70 pontot pedig a második részre. Akinek szóbeli vizsgát is tennie kell további 50 ponttal számolhat. Az emelt szintű feladatsornál ennél a tantárgynál már eltérő pontozás van: 51 pontot kaphattok a feladatsor első részére, 64 pontot a másodikra, a szóbeli vizsgán pedig 35 pontot szerezhettek.

Angol, német - az idegen nyelvű érettségik

Középszinten idegen nyelvből összesen 117 pontot kaphattok a feladatsorra. Mindegyik feladatlapon összesen 33 pontot érhettek el, kivéve a nyelvhelyességért, amelyre 18 pontot kaphattok. A szóbeli vizsgáért szintén 33 pontot kaphattok. Emelt szinten minden egyes feladatlapért 30 pont járhat, vagyis összesen 120 pontot érhettek el a feladatokkal, míg a szóbeli vizsgán összesen 30 pontot szerezhettek.

Az osztályozás

A következő táblázatokban megnézhetitek, hogy az összesített eredmények milyen érdemjegyeknek felelnek meg az érettségin.

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A 2019-es érettségi-felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mikor kezdődik az érettségi? Itt vannak a dátumok és a legfontosabb szabályok

Nem csak az érettségi időpontokat, hanem azt is fontos észben tartani, hogy az egyes tantárgyakból mennyi időtök lesz az írásbelire feladatsorra. Minden fontos dátumot és szabályt összeszedtünk ebben a cikkben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.