Érettségizők, figyelem! Ennyi pontot szerezhettek tantárgyanként a vizsgán

Hány pontot érhettek el a főtárgyakból az érettségin? Mekkora különbség van a pontozásban középszint és emelt szint között? Mutatjuk, hogy hány pontot szerezhettek egyes vizsgatárgyakból, valamint hogy ezek milyen érdemjegyeknek felelnek meg.

  • Eduline

Magyar nyelv és irodalom

Középszinten az érettségi feladatsorért összesen 100 pontot kaphattok: az első feladatlapon (szövegértés, érvelés) 50 pontot érhettek el, a másodikon (műértelmezés, összehasonlítás)pedig 40 pontot. A maradék 10 pontot pedig a helyesírásra (8 pont), és az írásképre (2 pontot) kaphatjátok. A szóbeli vizsgán 50 pontot lehet elérni: 10 pont a magyar nyelvi tétel, 25 pont az irodalmi tétel, 15 pont pedig a kifejtés nyelvi minőségéért járhat. Az emelt szintű vizsgára ugyanez a pontozás érvényes.

Történelem

A történelemérettségi középszintű írásbeli feladatsorával összesen 100 pontot szerezhettek, egységesen 50-50 pontot az első és a második részért. A szóbeli feleletetekre 50 pontot kaphattok - ugyanígy emelt szinten is.

Matematika

A középszintű matematikai feladatsorra összesen 100 pontot kaphattok az érettségin: 30 pontot az első, 70 pontot pedig a második részre. Akinek szóbeli vizsgát is tennie kell további 50 ponttal számolhat. Az emelt szintű feladatsornál ennél a tantárgynál már eltérő pontozás van: 51 pontot kaphattok a feladatsor első részére, 64 pontot a másodikra, a szóbeli vizsgán pedig 35 pontot szerezhettek.

Angol, német - az idegen nyelvű érettségik

Középszinten idegen nyelvből összesen 117 pontot kaphattok a feladatsorra. Mindegyik feladatlapon összesen 33 pontot érhettek el, kivéve a nyelvhelyességért, amelyre 18 pontot kaphattok. A szóbeli vizsgáért szintén 33 pontot kaphattok. Emelt szinten minden egyes feladatlapért 30 pont járhat, vagyis összesen 120 pontot érhettek el a feladatokkal, míg a szóbeli vizsgán összesen 30 pontot szerezhettek.

Az osztályozás

A következő táblázatokban megnézhetitek, hogy az összesített eredmények milyen érdemjegyeknek felelnek meg az érettségin.

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

A 2019-es érettségi-felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mikor kezdődik az érettségi? Itt vannak a dátumok és a legfontosabb szabályok

Nem csak az érettségi időpontokat, hanem azt is fontos észben tartani, hogy az egyes tantárgyakból mennyi időtök lesz az írásbelire feladatsorra. Minden fontos dátumot és szabályt összeszedtünk ebben a cikkben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.