Nem csak az érettségi időpontokat, hanem azt is fontos észben tartani, hogy az egyes tantárgyakból mennyi időtök lesz az írásbelire feladatsorra. Minden fontos dátumot és szabályt összeszedtünk ebben a cikkben.
A 2019-es tavaszi érettségi szezon május 3-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel kezdődik. Az öt fő tantárgy vizsgái azaz a magyar, matek, történelem, angol és német május 6-ai héten kezdődnek. Az írásbeli vizsgák másjus 24-én olasz nyelvvel zárulnak. Eután jönnek a szóbelik: az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5-13., a középszintűek pedig június 17-28. között lesznek.
Mennyi időtök lesz a feladatsorokra?
Magyarból az írásbeli vizsga emelt és középszinten is 240 perces és összesen 100 pontot kaphattok érte, illetve ez a vizsga is két részből áll. Középszinten az első feladatlapra 90 percetek (maximum 50 pontért), a másodikra 150 percetek lesz (maximum 40 pontért). Az I. feladatlap a szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás. A II. feladatlap pedig műértelmező szövegalkotás (műértelmezés vagy összehasonlítás).
Matematikából középszint en180 percetek lesz az írásbeli vizsgára, amely két részből áll. Az első rész megoldására 45 percet (erre összesen 30 pontot kaphattok), a másodikra 135 (erre pedig összesen 70 pontot kaphattok) percet kaptok majd. Emelt szint az írásbeli vizsgára 240 percetek lesz, ez a vizsga is két részből áll.
Történelemből középszinten összesen 180 percetek lesz az írásbelire, aminek az első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása, a II. pedig szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása. A két vizsgarészre 50-50 pontot kaphattok. Emelt szinten ugyanerre 240 percetek lesz, az első részre 100, a másodikra 140 perccel, szintén 50-50 ponttért.
Idegen nyelvekből idén is 180 percetek lesz a középszintű írásbelire. A vizsga öt részből áll, az első az olvasott szöveg értése (60 perc - 33 pont), a második a nyelvhelyesség (30 perc - 18 pont) aztán lesz 15 perc szünet, majd jön a negyedik rész, a hallott szöveg értése (30 perc - 33 pont) és végül az íráskészség (60 perc - 33 pont). Emelt szinten ugyanez a vizsga menete, csak összesen 240 percetek lesz. Az első az olvasott szöveg értése (70 perc - 30 pont), a második a nyelvhelyesség (50 perc - 30 ont) aztán lesz 15 perc szünet, majd jön a negyedik rész, a hallott szöveg értése (30 perc - 30 pont) és végül az íráskészség (90 perc - 30 pont).
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
