Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kedden az Európa Tanács és az Országgyűlés által szervezett, Youth Shaping Democracy Parliamentary Conference elnevezésű nemzetközi konferencián mondott beszédet. A fiatalok demokratikus részvételének és a döntéshozatalba való bevonásának fontossága mellett kiemelte azt is, hogy a magyar kormány visszaadja a diákönkormányzatoknak a korábban elvett közös döntési jogukat. A miniszter szerint ez jelentősen megerősítheti a diákok beleszólását az őket és iskolai közösségeiket közvetlenül érintő döntésekbe.
A diákönkormányzatok egyetértési jogának visszaállítása nem új követelés. Már a 2020-as Országos Diákparlament ajánlásai között is szerepelt, hogy a diákönkormányzatok kapják vissza egyetértési jogukat az iskolai házirend és a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) diákokat érintő részeivel kapcsolatban.
Míg a véleményezési jog esetében az iskola vezetésének meg kell hallgatnia a diákönkormányzat álláspontját, de attól függetlenül is meghozhatja a döntést, addig az egyetértési jog valódi beleszólást biztosít. Ez azt jelenti, hogy az érintett kérdésekben az iskola nem dönthet a diákönkormányzat hozzájárulása nélkül.
A diákönkormányzatok szerepének erősítése az elmúlt hónapokban is napirenden volt. Júliusban az oktatási tárca az Országos Diáktanáccsal egyeztetett a diákönkormányzati képviselet fejlesztéséről, augusztusban pedig Lannert Judit a köznevelési törvény módosításának ismertetésekor az intézményi autonómia és a nevelőtestületi jogosítványok helyreállításáról is beszélt.
Az augusztus 20-án hatályba lépett törvénymódosítás azonban a diákönkormányzatok egyetértési jogát még nem állította vissza. A jogszabály továbbra is csak a véleményük kikérését írja elő az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor. Lannert Judit mostani bejelentése tehát további változtatást vetít előre, arról azonban egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mely döntésekre terjedne ki a diákönkormányzatok visszaállított egyetértési joga, és mikortól lépne életbe az új szabályozás.
Az oktatási és gyermekügyi miniszter a konferencián hangsúlyozta, hogy a demokráciát minden generációnak meg kell tanulnia, gyakorolnia és megújítania. Szerinte a parlamentnek nyitva kell tartania a kapuit a fiatalok előtt, hogy ne csupán kívülről figyeljék a demokratikus folyamatokat, hanem megtapasztalhassák azt is, milyen, amikor valóban van beleszólásuk a döntésekbe.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy a fiataloknak saját ötleteik, elvárásaik és aggodalmaik vannak, amelyeket a döntéshozóknak meg kell hallgatniuk. Úgy vélte, a fiatalabb generációk gyakran elsőként ismerik fel a társadalomban zajló változásokat, ezért fontos, hogy véleményük megjelenjen a közéleti vitákban. A miniszter szerint ugyanakkor sok fiatal távolinak érzi a politikát és a demokratikus intézményeket. Ezért a döntéshozóknak is meg kell vizsgálniuk, mit tehetnek a bizalom erősítéséért.
A konferenciát megnyitó Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke szintén az ifjúsági részvétel fontosságát hangsúlyozta. Szerinte az egészséges demokrácia egyik alapja, hogy a fiatalok érdemben részt vehessenek a közéletben. Szerinte a mai fiatalok már nem elégednek meg azzal, hogy a döntéshozók meghallgatják őket, hanem egyre inkább maguk is részt szeretnének venni a döntéshozatali folyamatokban.
A nemzetközi konferencia célja pedig annak vizsgálata, hogyan működhetnek együtt a parlamentek, az oktatási rendszerek és a fiatalok a demokratikus részvétel erősítésében. A tanácskozáson az Európa Tanács, az Országgyűlés, oktatási intézmények, valamint nemzetközi és civil szervezetek képviselői vesznek részt.
Az oktatási rendszerrel nemcsak az a baj, hogy központosított és átpolitizált: az ADOM Diákmozgalom szerint a diákok mindennapjait olyan problémák is meghatározzák, mint a diákönkormányzatok korlátozott jogköre, az iskolák korszerűtlen infrastruktúrája vagy a lakhatás bizonytalan jogi háttere.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
