Felvételi 2019: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?

Nem mindenkinek éri meg, de pontosan mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Az emelt szintű nyelvi érettségi vizsga mikor fogadható el nyelvvizsgának? Fontos tisztázni, mielőtt az érettségi pontokkal vagy többletpontokkal kezdenétek kalkulálni.

Ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tesztek, és sikeresen teljesítitek az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit is, akkor az

a) ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b) 40-59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

Ebben az esetben az érettségi bizonyítványotok vagy tanúsítványotok ugyanolyan hiteles államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak számít, mint bármelyik nyelvvizsga központ által kiállított kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvány.

A középszintű nyelvi érettségi megfelel-e nyelvvizsgának?

Középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga esetében semmilyen eredménnyel nem lehet (lehetett) nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni.

Ha van nyelvvizsgám, akkor nem kell érettségiznem az adott nyelvből?

Az idegen nyelvi érettségi vizsgát nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem lehet "kiváltani".

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.