Ha ti is idén felvételiztek, akkor érdemes tisztában lenni a pontszámítási szabályokkal. Pontosan hogyan és miből kell kiszámítani a tanulmányi pontokat? Itt a válasz.
A tanulmányi pontok összege maximum 200 pont lehet, ez pedig a következőképpen áll össze: a felsőoktatásba jelentkezők középiskolai érdemjegyeikkel, valamint az érettségi vizsgák átlageredményével maximum 100+100 pontot szerezhetnek.
Az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkezők 2019-ben is kétféleképpen számolhatják majd ki összpontszámukat. Vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontszámot, valamint a többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontszámot, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A két módszer közül azt alkalmazzák majd, amelyik a felvételizőnek kedvezőbb.
Középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont
A felvételizőknek először az öt fő tantárgyból kapott – utolsó két év végi – érdemjegyeiket kell összeadniuk, majd kettővel megszorozniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemjegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy választott idegen nyelv és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgy érdemjegyét kell figyelembe venni (természettudományos tárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz, a természetismeret és a természettudomány). Ha a jelentkező egy természettudományos tárgyat sem tanult két évig, akkor a pontszámításkor két, legalább egy évig tanult természettudományos tárgy utolsó év végi osztályzataival kell számolnia.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont
Ezután az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredményekkel – a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagával – kell számolni. Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt vizsgáztak, az érettségi bizonyítványukban szereplő jegyeket a következőképpen válthatják át: a 2005 előtt tett vizsgák középszintű érettséginek számítanak, a jeles 100, a jó 79, a közepes 59, az elégséges 39 százalékos eredménynek felel meg.
Érettségi pontok: maximum 200 pont
Az érettségi pontok kiszámításakor csak annak a két érettségi vizsgának a százalékos eredményével kell kalkulálni, amely a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként maximum 100 pontot lehet szerezni (vagyis a 100 százalékos eredmény 100 pontot ér, a 73 százalékos 73 pontot és így tovább), összesen 200 pontot. A pontszám független attól, hogy a két tárgyból tett érettségi közép- vagy emelt szintű. Ha egy felvételiző az adott képzésen választható tárgyak közül többől is érettségit tett, a két legjobb eredményűvel kell számolni.
5+1 tipp - így készüljetek az érettségire az utolsó hónapban
Alig egy hónap múlva kezdődnek az érettségik: május 3-tól június 28-ig tart 2019-ben az érettségi időszak. A végzős középiskolások már számolják vissza a napokat, és a legkülönfélébb tanulási módszereket bevetve készülnek a megmérettetésre. Az alábbiakban Tóth Réka, a Perfekt oktatási szakértője néhány praktikus tanulási tippel segít a felkészülésben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
