Felvételi: idén ezek a legnépszerűbb szakok a Debreceni Egyetemen

Tizenegy százalékkal többen jelentkeztek első helyen a Debreceni Egyetemre, mint tavaly.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több mint 112 ezren, az előző évinél 4 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire. Közülük 9830-an a Debreceni Egyetemet jelölték meg első helyen, ez megközelítőleg 1000-rel több a tavalyinál – olvasható az egyetem oldalán.

Hozzátették: ezzel továbbra is az ország második legnépszerűbb felsőoktatási intézménye a debreceni. „Ez nemcsak presztízsértékű, hanem komoly minőségi ugrást is hoz, hiszen azokon a szakokon, ahol a legnagyobb a túljelentkezés, ott a ponthatárok is jelentősen nőhetnek majd” – idézi az oldal Bartha Elek oktatási rektorhelyettest.

Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus - ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.

2019 szeptemberében 71 alap- és 84 mesterszakot, 6 osztatlan képzést, valamint 7 felsőoktatási szakképzést indít a Debreceni Egyetem. Az intézmény alapképzéseit idén 13 százalékkal többen jelölték meg, mint tavaly. Közülük az ápolás és betegellátás, az általános orvos, az óvodapedagógus és a gépészmérnök szakok voltak a legnépszerűbbek ebben az évben.

Érdekesség, hogy a tíz legkedveltebb szak az egyetem tíz különböző karán oszlik meg. A karok összehasonlításában a legnagyobb növekedést (42,5 százalék) a Gyógyszerésztudományi, a Műszaki (32,5 százalék), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (31,8 százalék) érték el a jelentkezők száma alapján. A legtöbben, 1906-an viszont a Gazdaságtudományi Kart választották első helyen, amit a Bölcsészettudományi, illetve a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar követ.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.