Felvételizők, figyelem! Csak ezekért az OKJ-s bizonyítványokért kaphattok pluszpontot a felvételin

Ha úgy gondoljátok, hogy a már korábban megszerzett OKJ-s bizonyítványotokért pluszpontot kaptok a felvételin, hiszen kapcsolódik a kiválasztott szakotokhoz, először nézzétek meg a bizonyítványotok típusát, mert erre is van külön szabály.

  • Eduline

Az Országos Képzési Jegyzékben a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontot kaphattok, de csakis az 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért. Ezt a számot a bizonyítványotok második oldalán találjátok azonosító szám címen, ahol pedig az első két számjegyet kell megnéznetek.

Ha tehát például 21, 31, 33, 51 vagy 52 számmal kezdődik ez az azonosító, akkor nem jár érte pont a felvételin. Ezek a számok egyébként többek között a képzés szintjét jelölik, ami az 54 esetén emelt szintű, az 55 esetén felsőfokú szakképzettséget jelent, míg a többi szám alap- vagy középszintű szakképzettséget jelöl, ezekért pedig nem jár többletpont.

Felvételi 2019: erre mindenképp figyelnetek kell, ha diplomásként jelentkeztetek

Diplomával szeretnétek továbbtanulni? Fontos, hogy az alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy egy adott mesterképzésre bekerülhessetek. Itt vannak a szabályok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.