Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért és sokszor nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek. Itt vannak az idei felvételi legnagyobb pontszámítási buktatói.
Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért
Ugyanis az emelt szintű érettségiért vizsgánkért csak akkor jár 50 többletpont, ha olyan tantárgyból tesztek emelt vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, és azon legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Mi a fontosabb, a többletpont vagy a százalékos eredmény?
Mint már említettük, az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont. De mikor éri meg beszámíttatni az emelt szintű érettségit?
A tájékoztató egy példát hoz: a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.
Minden, amit eddig tudunk a 2019-es érettségiről: szabályok, pontok és dátumok
Mikor kezdődik a 2019-es érettségi szezon? Hány százaléktól van meg a kettes és az ötös? Milyen tételek lesznek emelt szinten, és milyen atlaszt használhatnak a vizsgázók történelemből? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudunk a 2019-es érettségiről.
Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi?
Lényeges információ az is, hogy ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek, csak az egyikért - méghozzá a több pontot érő emelt érettségiért - kaptok többletpontot. Így nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek bezsebelni.
Két középfokú nyelvvizsga vagy egy felsőfokú?
A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kapnak a felvételizők. Azonan nagyon fontos, hogy maximum 40 többletpontot kaphattok a nyelvvizsgáért a felvételin, így több nyelvvizsga esetén is ennyi jár.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
