Felvételizők, figyelem! Ezeket kell tudnotok az előzetes ponthatárokról

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni. De mit várhattok a hivatalos ponthatárhúzáson, mennyire térhetnek el a végleges pontok az előzetes ponthatártól?

  • Eduline

December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjasként, ha a meghirdetett ponthatárt eléritek. Ezen felül pedig a végleges ponthatárt is meg kell céloznotok, ami a hivatalos ponthatárhúzáson derül ki a nyáron.

Milyen szakokon van előzetes ponthatár?

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, köztük például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi és jogi képzésen is.

Fontos: az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Az akár 30-40-es pontos emelkedéstől a néhány pontosig bármi előfordulhat - az előző évek alapján - egyes szakokon. Ugyanakkor jellemző az is, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest. Ha megnéznétek a tavalyi pontokat, itt megtehetitek. De mindenekelőtt jó hír, hogy idén az előzetes ponthatárok több szakon is jóval alacsonyabbak, mint a tavalyiak.

A 2019-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették a 2019-es előzetes ponthatárokat

Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.