Áprilistól újra lesz dolguk a felvételizőknek, mutatjuk mire kell figyelnetek a következő időszakban.
Az egyetemre, főiskolára felvételizők április 19-től megnézhetik a E-felvételiben rögzített adataikat. Ugyanis ekkortól felszólítást kaphattok a hiánypótlásra, ha esetleg valamit rosszul töltöttetek fel, de az is lehet, hogy olyan igazolásról írnak majd nektek, amit még meg sem szereztetek, akár a többletpontot igazoló dokumentumokról, például a nyelvvizsgáról - ebben az esetben nem kell megijednetek és teendőtök sem lesz még.
Hiánypótlás
Ha viszont arról kaptok értesítést, hogy valamit rosszul, hiányosan töltöttetek fel, azzal nyilván foglalkoznotok kell. Ha megtudjátok, hogy mit kell pótolnotok a tavaszi ügyintézés során, érdemes legalább fejben összeszedni a teendőket, hogy amikor eljön a hiánypótlási időszak, ne kelljen kapkodnotok.
Sorrendmódosítás
Ha a sorrendmódosítás mellett döntenétek, 2019. július 10-ig egyetlen alkalommal megtehetitek. Tehát a határidőig bármikor módosíthattok, de csakis egyetlen alkalommal, és ahogyan módosítotok, az már tényleg a végleges sorrend lesz, ugyanis azt később már vissza sem vonhatjátok. Ezért is fontos, hogy jól átgondolt döntés legyen a sorrendmódosítás.
Alkalmassági vizsgák
A többek között óvodapedagógus és tanító, tanárképzésre jelentkezőknek aztán májustól megkezdődnek az alkalmassági vizsgák is. Ezeknek az időpontjait egyetemenként itt találjátok.
Felvételizők, figyelem! Ezeket kell tudnotok az előzetes ponthatárokról
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni. De mit várhattok a hivatalos ponthatárhúzáson, mennyire térhetnek el a végleges pontok az előzetes ponthatártól?
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
