Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt a 2019-es felvételin, ezek közül a kiválasztott szakotok ponthatárát (ha hirdettek meg) mindenképpen el kell érnetek, ha államilag támogatott képzésre szeretnétek bejutni. De mit várhattok a hivatalos ponthatárhúzáson, mennyire térhetnek el a végleges pontok az előzetes ponthatártól?
December óta elérhető az a lista, amelyen láthatjátok az idei felvételire vonatkozó előzetes ponthatárokat. Ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjasként, ha a meghirdetett ponthatárt eléritek. Ezen felül pedig a végleges ponthatárt is meg kell céloznotok, ami a hivatalos ponthatárhúzáson derül ki a nyáron.
Milyen szakokon van előzetes ponthatár?
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, köztük például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi és jogi képzésen is.
Fontos: az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Az akár 30-40-es pontos emelkedéstől a néhány pontosig bármi előfordulhat - az előző évek alapján - egyes szakokon. Ugyanakkor jellemző az is, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest. Ha megnéznétek a tavalyi pontokat, itt megtehetitek. De mindenekelőtt jó hír, hogy idén az előzetes ponthatárok több szakon is jóval alacsonyabbak, mint a tavalyiak.
A 2019-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették a 2019-es előzetes ponthatárokat
Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
