Ezek a középiskolai jegyek számítanak az egyetemi felvételin: itt a tantárgylista

Milyen középiskolai eredmények számítanak a felsőoktatási felvételin? Mutatjuk a tantárgylistát.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételi tanulmányi pontszámának „első” 100 pontját az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege adja:

magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),

történelem,

matematika,

legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Így maximum 100 pontot szerezhettek. Ehhez kell hozzáadni az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények átlagát, amely szintén maximum 100 pont lehet. Így kapjátok meg a maximum 200 tanulmányi pontot.

A felvételi maximum 500 pontjának "másik" 200 pontját  (az érettségi pontszámot) úgy számolják ki, hogy összeadják az adott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi eredményét. Ehhez adják hozzá az esetleges pluszpontokat.

Fontos: akkor sem kell pánikolni, ha a középiskolai eredményeitek gyengék, idén is lehet ugyanis duplázni az érettségi pontszámot.

A 2019-es felsőoktatási felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.