Hány pontot kaphatnak a felvételin a hátrányos helyzetű diákok?

A hátrányos helyzetért minden alap- és osztatlan szakon, felsőoktatási szakképzésen jár pluszpont a felvételin. Hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni a hátrányos helyzetet?

  • Eduline

Összesen negyven többletponttal számolhatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők a 2019-es felsőoktatási felvételin. Ehhez azonban hivatalos papíruk kell, hogy legyen a hátrányos helyzetükről. Ezt pedig adott települési önkormányzat jegyzője igazolhatja.

Mi számít hátrányos helyzetnek?

A Felvi tájékoztatójából kiderül, akkor számít hátrányos helyzetűnek egy felvételiző, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és emellett pedig vagy alacsony a szülei iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottságuk vagy pedig elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

A nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesülő tanulók már halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak.

A 2019-es érettségi-felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Hány többletpont jár a felvételin a GYES-en lévő jelentkezőknek?

Hány többletpontot kaphattok a 2019-es felsőoktatási felvételin, ha CSED-en, GYES-en vagy GYED-en vagytok?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.