Hány pontot kaphatnak a felvételin a hátrányos helyzetű diákok?

A hátrányos helyzetért minden alap- és osztatlan szakon, felsőoktatási szakképzésen jár pluszpont a felvételin. Hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni a hátrányos helyzetet?

  • Eduline

Összesen negyven többletponttal számolhatnak a hátrányos helyzetű jelentkezők a 2019-es felsőoktatási felvételin. Ehhez azonban hivatalos papíruk kell, hogy legyen a hátrányos helyzetükről. Ezt pedig adott települési önkormányzat jegyzője igazolhatja.

Mi számít hátrányos helyzetnek?

A Felvi tájékoztatójából kiderül, akkor számít hátrányos helyzetűnek egy felvételiző, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és emellett pedig vagy alacsony a szülei iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottságuk vagy pedig elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él.

A nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesülő tanulók már halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak.

A 2019-es érettségi-felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Hány többletpont jár a felvételin a GYES-en lévő jelentkezőknek?

Hány többletpontot kaphattok a 2019-es felsőoktatási felvételin, ha CSED-en, GYES-en vagy GYED-en vagytok?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.