Így jelentkezhettek a 2019-es érettségire, ha már nem vagytok középiskolások

Mit kell tenni, ha érettségizni szeretnétek, de nincs tanulói jogviszonyotok? Hol és meddig kell jelentkezni a vizsgára?

  • Eduline

Ha rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehettek érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanultátok-e az adott vizsgatárgyat, van-e érettségi eredményetek ebből a tárgyból, illetve ha van, akkor milyen szintű érettségi eredményetek van.

A jelentkezési lapot innen tölthetitek le, a jelentkezési határidő 2019. február 15.

A jelentkezési lapot kizárólag valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani. Fontos azonban, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.

A 2019-es tavaszi érettségi szezon május 3-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel kezdődik. Az öt fő tantárgy vizsgái azaz a magyar, matek, történelem, angol és német május 6-ai héten kezdődnek. 

Ilyen lesz a 2019-es érettségi: megvannak a vizsgaidőpontok és a főbb szabályok

Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.