Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól - értesült a Magyar Hírlap több forrásból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől.
Mivel a felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között, megszületett az elvi döntés arról, hogy néhány évvel kitolják a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsga határidejét - írja a lap.
Update: a hvg.hu érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy maradnak a szabályok, egy emelt szintű érettségi és egy (legalább B2-es) nyelvvizsga majd kell a felvételihez 2020-tól. Erről bővebben itt olvashattok.
A kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek addigra lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár ez alapján az előírás hatéves felkészülési időt hagyott, az elmúlt években több szakmai vélemény is elhangzott arra vonatkozóan, hogy félő, az új követelmény miatt több tízezren eshetnek ki a felsőoktatásból.
Ahogy arról kedd reggel beszámoltunk, a 2020-tól érvényes pontszámítási szabályok is hiányosak.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.