Ilyenek a minimumponthatárok a 2019-es felvételin

Milyenek a minimumponthatárok a 2019-es felsőoktatási felvételin? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Az alap- és az osztatlan képzéseken legalább 280 pont kell ahhoz, hogy legyen esélyetek a bekerülésre – aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait.

Fontos, hogy ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért kapható többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni.

A felsőoktatási szakképzéseken valamivel alacsonyabb a jogszabályi minimumponthatár, 240 a limit, de ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, ám más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni. A mesterképzéseken 50 a minimumponthatár.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.