Felvételi pontszámítás: itt van minden fontos infó az emelt szintű érettségiről

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és kik azok a felvételizők, akik megúszhatják ezt a vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

Egyes képzésekhez egy tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga a 2019-es felvételin, de vannak olyan szakok – például általános orvos, fogorvos, gyógyszerész –, ahol a jelentkezőnek két érettségi vizsgatárgyból is emelt szintű érettségit kell tennie. Ezen a listán megtaláljátok, hogy mely szakokra lehet csak emelt szintű vizsgával felvételizni.

Mit tehetnek azok a felvételizők, akiknek nincs emelt szintű érettségijük, de olyan szakra jelentkeznek, ahol mégis kötelező?

Azok a felvételizők, akik 2005 előtt érettségiztek vagy van már diplomájuk, megúszhatják az emelt szintű érettségit. Akik a felvételi kötelező tárgyából 2005 előtt tettek érettségit, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű érettségit. Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy járhat az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos.

Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok

2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.

A felsőfokú oklevéllel rendelkezőket - ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - az oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják őket. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimumpontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani, ezen felül kaphatják még meg az esetleges többletpontjaikat. Arról, hogy ez melyik egyetem melyik szakán lehetséges, itt olvashattok. Az egyetemek, főiskolák menüpontból ki kell választani azt intézményt, kart és képzést, ahova jelentkeznétek, a táblázat utolsó oszlopában találtok egy "Pontsz. fels. okl. IGEN/NEM" rövidítést (vagyis pontszámítás felsőfokú oklevél alapján), amely alapján egyértelműen kideríthetitek, hogy hová lehet ilyen módon is bekerülni.

Mi történik, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is szerez a felvételiző?

Egy idegen nyelvből csak egy jogcímen lehet többletpontot szerezni, tehát vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért kaphatnak pontot a felvételizők. A felvételin automatikusan azzal számolnak, amelyikkel jobban járhattok. Fontos azonban tudni, hogy az emelt szintű érettségi egyenértékű a nyelvvizsgával. 60 százalék feletti eredmény esetén középfokú (B2), 40-59 százalék között alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgának számít.

Arról pedig, hogy mik a feltételei annak, hogy megszerezzétek az 50 pontot az emelt szintű érettségiért, itt olvashattok.

Már lehet jelentkezni a 2019-es érettségire, itt találjátok a jelentkezési lapot

Közzétette a 2019-es májusi-júniusi érettségi vizsgáinak jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.