Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és mikor jár a vizsgáért többletpont?

Február közepéig jelentkezhettek a 2019-es érettségire, addig kell dönteni arról is, tesztek-e vizsgát emelt szinten. Hány pontot ér az emelt szintű érettségi a 2019-es felvételin? Mikor nem éri meg ezt a vizsgát választani? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Milyen tárgyakból lehet emelt szinten érettségizni?

Az emelt szinten is választható tantárgyak teljes listáját az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg - a nehezebb, a felvételin több pontot érő vizsgára csak ezekből a tárgyakból jelentkezhettek.

Mennyit ér az emelt szintű érettségi 2019-ben?

Alapképzésen és osztatlan képzéseken, valamint felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpontot, de legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen. Tehát az, aki három vagy több emelt szintű vizsgát tesz, ugyanúgy 100 többletpontot kap, mint az, aki két sikeres vizsgát teljesít.

Mi számít sikeres vizsgának? Kiknek nem jár érte többletpont?

A legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Akik nem érik el ezt a százalékot, azok nem kaphatják meg érte a vizsgánkénti 50 többletpontot. A második feltételt sem szabad feledni: hiába tesztek például tesiből emelt szintű érettségit, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a testnevelés nem kötelező vagy választható tárgy - ebben az esetben nem kapjátok meg az 50 többletpontot.

Az idén felvételizőkre még nem vonatkoznak ezek a szabályok

2020-tól megváltoznak a felvételi követelmények. De mit úsznak meg azok a diákok, akik 2019-ben felvételiznek? Mutatjuk.

Mikor nem éri meg emelt szintű érettségit tenni?

Fontos, hogy csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben – részben – annak az eredményéből számolják ki az érettségi pontszámoz.

Vegyünk egy példát: történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek és az általatok megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Számokra lefordítva vegyük azt az esetet, hogy történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkeztek, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontotok lenne, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontotok.

Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelemérettségi és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki a pontokat.

Mi van akkor, ha két emelt szintű érettségi kell?

Ha az adott szakon (pl. általános orvos) két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi, akkor – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontot.

Még nem érvényesek a 2020-tól bevezetendő szigorítások, így 2019-ben még sokkal lazábbak lesznek a szabályok, ám több alap- és osztatlan szakon már jövőre is kötelező lesz az emelt szintű érettségi egy vagy két tárgyból. Itt megnézhetitek, hogy a választott szakok listáját és a hozzájuk rendelt érettségi követelményeket.

Ilyen lesz a 2019-es érettségi: megvannak a vizsgaidőpontok és a főbb szabályok

Bár csak fél év múlva kezdődik a 2019-es érettségi, sok mindent már most tudunk. Mikor kezdődnek a vizsgák, milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi? Mutatjuk.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.