Ilyenek a pontozási szabályok a 2018-as érettségin: mennyit ér az írásbeli és a szóbeli?

Hány pontot ér az írásbeli és a szóbeli a 2018-as tavaszi érettségin?

  • Eduline
pixabay

Megnéztük, hogy a négy fő tantárgyból maximum hány pontot gyűjthettetek az írásbeli vizsgán, és hány pontot ér a szóbeli.

A következő táblázatban a középszintű vizsgák maximális pontszámait találjátok, vizsgarészekre osztva. 

Középszintű vizsgaÍrásbeliSzóbeli
magyar nyelv és irodalomszövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás: 50 pontMűértelmező szövegalkotás: 40 pont. Helyesírás, íráskép: 8+2 pontÖsszesen 50 pont (magyar nyelvi tétel kifejtése: 10 pont, irodalmi tétel kifejtése 25 pont, felelet nyelvi minősége: 15 pont)
matematikaI. rész: 30 pontII. rész: 7050 pont (csak akkor kell szóbelizni, ha nem sikerül elérni az írásbelin a 25 százalékot)
történelemrövid feladatok: 50 pontesszék: 50 pont50 pont
idegen nyelvolvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 ponthallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont33 pont

A 2018-as felvételiről itt nézhetitek meg legfrissebb cikkeinket.

Rossz hír a felvételizőknek: ha ezekből a tárgyakból gyengén sikerült az érettségi, sok pontot buktok

Van jó néhány olyan szak, amelyen kötelező egy vagy két tárgyból emelt szintű vizsgát tenni, ezekből számolják ugyanis a felvételi pontokat. Sajnos van még egy pontszámítási szabály is: ha 45 százalékosnál gyengébb eredményt értek el, nem kapjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.