Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 3. része: többletpontok, versenyek és esélyegyenlőség.
Tanulmányi versenyek: maximum 100 pont
A tanulmányi versenyeken elért eredményt is többletpontokkal honorálják a felsőoktatási felvételin: az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén és az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpontot kapnak a jelentkezők. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Verseny dobogósai 30 pluszponttal kalkulálhatnak. Fontos feltétel, hogy tárgyanként csak egy versenyeredményért jár pont, és azzal is csak akkor lehet kalkulálni, ha az adott tárgy a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tantárgy.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni indulóként szerzett dobogós helyért 20 pluszpont jár, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott diákok – ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább – 30 pluszponttal számolhatnak.
Sportversenyek: maximum 50 vagy 500 pont
Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai vagy sakkolimpiai részvételért 50, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 30 többletpont jár. A korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontot kapnak a felvételizők, míg a felnőtt és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztálynak szervezett országos bajnokságon elért első, második vagy harmadik helyezésért 15 többletpontra, a Diákolimpia országos döntőjében szerzett legalább harmadik helyezésért pedig 10 többletpontra számíthatnak.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: minden, a tanulmányi pontokról
Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 1. része: tanulmányi és érettségi pontszámítás.
Az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma – bármelyik egyetem vagy főiskola képzését választják – 500, ha megfelelnek a kiválasztott szakon érvényes alkalmassági feltételeknek, emellett tanulmányi és érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt.
Pontszámítás a mesterszakokon
A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Az MA- és MSc-szakra jelentkezők maximum 100 pontot gyűjthetnek, a minimumponthatár 2019-ben is 50, vagyis akik ennél kevesebb pontot szereznek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem szerezhetnek. A fogyatékossággal élő, a hátrányos helyzetű vagy a gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkezők minimum 1, maximum 10 többletpontot kapnak.
Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken
A felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők pontszámát háromféleképpen lehet meghatározni: meg lehet duplázni a tanulmányi pontszámot (vagyis a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összegét), össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, de a felvételizők úgy is dönthetnek, hogy az érettségi pontszámot duplázzák meg. Akármelyik lehetőséget választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat.
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára 240 – vagyis legalább ennyit kell összegyűjteniük azoknak a jelentkezőknek, akik állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában tanulnának ilyen képzésen. A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Ha szeretnétek a tanulmányi pontokról olvasni, akkor itt megnézhetitek cikkünk első részét.
Ez a cikk a 2019-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2019 rangsort keressétek az újságárusoknál vagyrendeljétek meg itt, a kiadótól.
Ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2019-es felvételin: minden, a többletpontokról
Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal azok a jelentkezők, akik alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek 2019-ben? Nagy meglepetés senkit nem ér majd, a legfontosabb szabályok ugyanis évek óta változatlanok. Cikksorozatunk 2. része: többletpontok, emelt szintű érettségi és szakképzések.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
