Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Ponthatárváró buli július 24-én: alig egy hónap múlva startol a 2014-es felvételi
MTI / Sóki Tamás
Idén is központi ponthatár lesz a 16 szakon
Két hete részmegállapodást írt alá a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter: a dokumentum értelmében minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek, a tizenhat szakon, köztük a jogászképzésen, illetve a kommunikáció és gazdasági szakokon központi ponthatárt határoztak meg.
Ezek alacsonyabbak, mint 2013-ban: akkor lejjebb kellett vinni a küszöböt, hogy a kormány ígéretének megfelelően a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdhesse meg a tanulmányait. A részleteket itt olvashatjátok.
Emelkedik a minimumponthatár
2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár - aki a 2014-es felvételin ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyre sem kerülhet be. 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük.
Az alap- és osztatlan szakos pontszámítás szabályairól itt, a mesterképzéses pontszámításról pedig itt olvashattok. A felsőoktatási szakképzéseken érvényes szabályokat itt találjátok.
Kevesebb tárgyból lehet érettségizni
2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz.
A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Több szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie. Több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Átalakulhat az intézményrendszer
Nemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola, közösségi főiskola - ilyen kategóriákba osztja a legújabb felsőoktatási stratégia az állami felsőoktatási intézményeket. A Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szakértői csapata által kidolgozott dokumentumot szeptemberben fogadta el a Felsőoktatási Kerekasztal, és november 27-én tárgyalja a kormány.
A nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek alap-, mester- és doktori képzéseket, a „sima” főiskolák felsőoktatási szakképzéseket és alapszakokat, a közösségi főiskolák pedig elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, utóbbiak legfeljebb egy-két alapképzést – például tanítói vagy óvodapedagógusi – tarthatnának meg.
A stratégia szerint az intézményrendszer átalakítását és a képzési kínálat „racionálását” minél hamarabb végre kell hajtani, ezért elképzelhető, hogy a változtatások már a 2014-ben felvételizőket is érintik majd. Múlt héten Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is úgy nyilatkozott: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő, - ha szükséges -, még ebben ciklusban elfogadni a változtatásokat. Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki - tette hozzá.
Ilyen új képzésekre jelentkezhettek
2013-ban startolt az új osztatlan tanárképzés, illetve az új felsőoktatási szakképzés. A jövő évi felvételin a tanári mesterszakok mellett az új tanárképzésekre is jelentkezhettek, amelyek 4+1, illetve 5+1 évesek, attól függően, hogy általános vagy középiskolában szeretnétek-e majd tanítani. Az osztatlan tanárképzésről itt olvashattok.
2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket (korábban felsőfokú szakképzés): diplomát továbbra sem kaptok a kétéves képzés után, a megszerzett krediteket viszont beszámítják, ha azonos szakirányban tanultok tovább. A felsőoktatási szakképzésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
