Rosszul jár a Corvinus és az ELTE: hallgatók tízezrei fizethetnek

Államilag finanszírozott helyeket veszítenének felsőoktatási intézmények a felsőoktatási törvény koncepciójának modellszámítása alapján - éles versenyre számíthatnak azok a diákok, akik a következő években felvételiznek jogi, gazdasági és társadalomtudományi szakokra.

  • Eduline
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) "szétküldte" a koncepció modellszámítását, amelynek alapján meghatároznák az államilag finanszírozott férőhelyek számát. A lap megjegyzi, hogy az államilag finanszírozott diákok kategóriája megszűnik, ők a jövőben "állami ösztöndíjasok" lesznek - írja szombati számában a Népszabadság.

A Nefmi modellszámítása alapján a nagy vesztesek között említi a Budapesti Corvinus Egyetemet, ahol az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, a gazdasági és társadalomtudományi szakok többségére már nem vennének fel "állami ösztöndíjasokat".

Jogászok, közgazdászok és politológusok - bajban lesznek
Stiller Ákos

Az ELTE is komoly veszteségeket szenvedne el - olvasható a Népszabadságban. A modellszámítás szerint ugyanis jogász- és politológus képzésre már nem vennének fel államilag finanszírozott hallgatót, míg a Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem felére olvadnának.

A Népszabadság írása szerint "az elnéptelenedő, egyre népszerűtlenebb főiskolákkal kesztyűs kézzel bánt a modellszámító: a bajai főiskola mindössze tizenöt államilag finanszírozott helyet veszítene, a kecskeméti pedig száz hallgatót".

A jövőben 42 ezerről 25 ezerre csökkenne azoknak a hallgatóknak a száma, akiket támogat az állam - olvasható a lapban. A mostani tervek szerint önköltséges képzéssel továbbra is lehetne tanulmányokat folytatni a felsőoktatásban.

Ponthatárhúzás 2011 júliusában. Jövőre már nem lesz ilyen nagy öröm
Stiller Ákos

A Nefmi modellszámításából az derül ki, hogy a költségtérítéses szakokon meghatároznák a minimális és maximális tandíj összegét - írja a Népszabadság. Hozzáfűzi: "ezzel a magánintézmények nagy előnyhöz jutnának: kartellezés nélkül is pontosan tudhatnák, milyen árak vannak a képzési piacon".

Ilyen válozások lesznek 2012-től: nyelvvizsga, szóbeli, ponszámítás

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát, az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik osztályt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak azzal indokolta a felvételi feltételek szigorítását, hogy túl magas azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át a diplomájukat, több felsőoktatási intézményben az oklevelek harminc százaléka évről évre „bent marad”.

A következő években a felvételizőknek már nemcsak azt kell eldönteniük, hogy melyik egyetemre vagy főiskolára, és melyik szakra jelentkeznek, hanem azt is, hogy az ingyenes képzésért cserébe vállalják-e, hogy hét-tizenöt évig Magyarországon dolgoznak. A kormány tervei szerint ugyanis csak azokat a diákokat lehet felvenni államilag támogatott helyre, akik aláírnak egy szerződést: ebben vállalniuk kell, hogy a diplomaszerzést követően meghatározott ideig nem költöznek külföldre. A felvételi szabályok változásairól bővebben itt olvashatsz.

eduline/MTI

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.