Ez volt az utolsó békeév a felsőoktatásban?

Valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételik szempontjából, ugyanis várhatóan jelentősen változik a felsőoktatás a jövőben - mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora sajtótájékoztatóján pénteken.

  • Eduline
A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg, felvételi pontszámodat pedig itt ellenőrizheted le.
Szabó Gábor hangsúlyozta: az SZTE jó néhány éve az első három legnépszerűbb egyetem között van, az ELTE után a Debreceni Egyetemmel együtt fej fej mellett haladnak.

A jelentkezésekben és a felvettek számában a korábbi évekhez képest jelentős változás nem volt, csupán ötszázalékos csökkenést tapasztaltak, de ez hasonlatos az országos tendenciákhoz. A mesterképzés területén kedvező az átrendeződés, bár a számokban nem történt változás, többen végeznek a teljes idejű képzésben, és kevesebben választják a levelező oktatást, ami egy kutatóegyetemnél nagyon fontos.

A Szegedi Tudományegyetem főépülete
MTI

A tanárképzés területén nem történt áttörés. A számok szinte ugyanúgy alakultak, mint tavaly, de legalább nem csökkentek - mondta a rektor. Hozzátette: a probléma a természettudományos képzésben öt-hat év múlva kezelhetetlenné válik, de ez a terület csak időben jár előbbre, mert az egyéb közismereti területen is megfigyelhető a csökkenés, például a magyar és a történelem szakokon is elfogadhatatlanul alacsony a létszám.

A tanárképzés vonzza a legkevesebb jelentkezőt, a legtöbbet pedig a pszichológia szak, ott a legmagasabb a ponthatár is. Nem csökken a népszerűsége a jogi képzésnek, illetve a gazdasági jellegű képzéseknek. Növekedni látszik a műszaki és természettudományos képzések iránti érdeklődés.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondta: több mint 18 és fél ezren jelentkeztek az intézménybe, és az első helyre jelentkező 10 és fél ezerből mintegy 7800-at vettek fel. Közülük 5800 hallgató államilag támogatott helyekre kerülhetett be. A jelentkezők nagy részének magas felkészültségét a magas átlagpontszámok is bizonyítják - mondta a rektorhelyettes. Hozzátette: a jelentkezésekből már látszik az a demográfiai hullám, amelyre a következő években fel kell készülniük a felsőoktatási intézményeknek is.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.