Minden eddiginél több az elsőéves a Miskolci Egyetemen

A Miskolci Egyetemre (ME) jelentkezettek több mint 40 százalékát vették fel; az új tanévben a tavalyinál 107-tel több, 3432 elsőéves kezdheti majd meg tanulmányait, és a pótfelvételin még legalább félezren kerülhetnek be az intézménybe - mondta Patkó Gyula, az ME rektora sajtótájékoztatón, pénteken.

  • Eduline
A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg, felvételi pontszámodat pedig itt ellenőrizheted le.
A Miskolci Egyetem erősíti pozícióját: idén több mint nyolcezren jelentkeztek a különböző karokra, és csaknem három és félezret vettek fel. Jelentősen, mintegy 15 százalékkal - a tavalyi 1124-ről 1285-re - nőtt a költségtérítéses képzésre felvettek száma is, ami határozottan jelzi, hogy egyre többen biztosak az itt szerzett diploma értékében, és áldoznak is érte - közölte a rektor.

Az intézményt 4424-en jelölték meg első helyen. Négy karon - a Comenius főiskolai karon, az egészségügyi karon, a gépészmérnöki és informatikai, valamint a műszaki anyagtudományi karon - nőtt a jelentkezések száma, máshol pedig nagyjából annyi volt, mint tavaly.

A Miskolci Egyetem főépülete. Nincs okuk panaszra

A legnépszerűbb szakok között a gépészmérnökit, a gazdálkodási és menedzsment szakot, az egészségügyi szervezőt, az anyagmérnökit, a műszaki földtudományit, a kulturális antropológiát, az óvodapedagógusit és az előadó-művészetit említette meg a rektor.

Mind mondta: az állam- és jogtudományi kar, a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, az egészségügyi kar, továbbá a gépészmérnöki és informatikai kar a tavalyinál több hallgatót tudott felvenni. A mesterképzésekre felvettek száma is nőtt, a képzésben 579-en vesznek részt.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.