Minden eddiginél több az elsőéves a Miskolci Egyetemen

A Miskolci Egyetemre (ME) jelentkezettek több mint 40 százalékát vették fel; az új tanévben a tavalyinál 107-tel több, 3432 elsőéves kezdheti majd meg tanulmányait, és a pótfelvételin még legalább félezren kerülhetnek be az intézménybe - mondta Patkó Gyula, az ME rektora sajtótájékoztatón, pénteken.

  • Eduline
A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg, felvételi pontszámodat pedig itt ellenőrizheted le.
A Miskolci Egyetem erősíti pozícióját: idén több mint nyolcezren jelentkeztek a különböző karokra, és csaknem három és félezret vettek fel. Jelentősen, mintegy 15 százalékkal - a tavalyi 1124-ről 1285-re - nőtt a költségtérítéses képzésre felvettek száma is, ami határozottan jelzi, hogy egyre többen biztosak az itt szerzett diploma értékében, és áldoznak is érte - közölte a rektor.

Az intézményt 4424-en jelölték meg első helyen. Négy karon - a Comenius főiskolai karon, az egészségügyi karon, a gépészmérnöki és informatikai, valamint a műszaki anyagtudományi karon - nőtt a jelentkezések száma, máshol pedig nagyjából annyi volt, mint tavaly.

A Miskolci Egyetem főépülete. Nincs okuk panaszra

A legnépszerűbb szakok között a gépészmérnökit, a gazdálkodási és menedzsment szakot, az egészségügyi szervezőt, az anyagmérnökit, a műszaki földtudományit, a kulturális antropológiát, az óvodapedagógusit és az előadó-művészetit említette meg a rektor.

Mind mondta: az állam- és jogtudományi kar, a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, az egészségügyi kar, továbbá a gépészmérnöki és informatikai kar a tavalyinál több hallgatót tudott felvenni. A mesterképzésekre felvettek száma is nőtt, a képzésben 579-en vesznek részt.

MTI

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.